Nagyvilág

Megkezdődött a szerbiai elnökválasztás

Vasárnap reggel hét órakor megkezdődött a szerbiai elnökválasztás második, minden bizonnyal döntő fordulója.

A mintegy 6,7 millió szavazásra jogosultnak azt kell eldöntenie, hogy Borisz Tadics jelenlegi államfő maradjon-e a következő öt évre az ország első embere, vagy pedig Tomiszlav Nikolics, a szerb radikális párt alelnöke váltsa fel őt. A részvételi aránytól függetlenül a szavazatszám dönt. Ha a voksok száma megegyezne, akkor két hét múlva harmadik fordulót tartanak.

A szavazóhelyiségek este nyolcig lesznek nyitva, s a késő esti órákban számítani lehet az első, a párharc tendenciáját jelző adatokra. A szavazatukat már leadottak megkérdezésén alapuló exit-pollok Szerbiában nem készülnek.

Kiélezett verseny

A két jelölt között nagyon kiélezett a küzdelem. Az utolsó közvélemény-kutatások szerint valószínűbb ugyan, hogy mintegy 100 ezer szavazattal Borisz Tadics nyer, ám ezt minden szakértő csak nagyon óvatosan, fenntartásokkal körülbástyázva merte kimondani.

Korábban mindegyikük azt állította, hogy míg az alacsony választási részvétel az erősen elkötelezett hívekkel rendelkező radikális jelöltnek, addig a nagyobb szavazói hajlandóság a demokraták képviselőjének tartott Tadicsnak kedvez. Ez a vélekedés azonban látványosan megbukott január 20-án. A szavazás első fordulójában ugyanis Tomiszlav Nikolics a senki által sem várt nagyon magas, 61,36 százalékos részvétel mellett is csaknem 200 ezer szavazattal kapott többet vetélytársánál.

Tadic egyszer már fordított

Legutóbbi összecsapásukkor, 2004-ben Nikolics előnye alig több mint 100 ezer volt az első forduló után, s ezt sikerült Tadicsnak 247 ezer fős fölénnyé változtatnia a második fordulóban. Akkor viszont a szavazók 47,76 százaléka voksolt csak az első körben, s a „nagy mozgósítás” után is mindössze 48,34 százalék volt az arányuk a másodikban. Hogy most kinek több a tartaléka, arról minden politológus félve mert nyilatkozni.

A szerb államfő jogállása a közepesen erősek közé tartozik. A kormányzati munkába nem szólhat bele, de erős jogosítványai vannak a hadsereg vezetőinek jelölése és kinevezése, a külpolitika alakítása, illetve az alkotmánybíróság tagjainak kinevezése terén. Ami viszont magasan a gyengék fölé emeli, és napi jogosítványokkal le sem írható tekintélyt ad neki, az az, hogy közvetlen szavazással választják, nem parlamenti alkuk eredményeként nyeri el tisztségét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik