Gyurcsány Ferenc az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén elhangzott beszédében azt mondta, Koszovó jelenlegi helyzete nem tartható fenn, és Európának összehangolt, építő szellemű vezető szerepet kell vállalnia a rendezésben. Kiemelte az Ahtisaari-tervben foglalt elvek fontosságát, a folyamat jogállami keretek közt tartását és azt, hogy a nemzetközi közösségnek szoros figyelemmel kell követnie a folyamatot.
Belgrádot európai útra kell terelni
Egyúttal – hangsúlyozta Gyurcsány – Szerbia számára is európai távlatot kell adni, nem szabad hagyni, hogy az ország elszigetelődjön. Segíteni kell Belgrádot a demokrácia megerősítésében, és útitervet kell felvázolni Szerbia számára az uniós tagjelölti státus elnyeréséhez.
A strasbourgi fórumon elhangzott miniszterelnöki beszédben nagy hangsúlyt kapott a kisebbségek jogainak fontossága, az, hogy az egyének és csoportok saját maguk határozhassák meg azonosságukat.
Az Európa Tanács – amelynek parlamenti közgyűlése hétfőn kezdte meg péntekig tartó téli ülésszakát – olyan összeurópai jellegű szervezet, amely azt tekinti céljának, hogy az egész kontinensen előmozdítsa a demokratikus elvek érvényesülését, az emberi jogokról kötött európai egyezmény szellemében.
A kisebbségek jogait hangsúlyozta
Gyurcsány kiemelte a szólás- és a sajtószabadság fontosságát, valamint a kisebbségek jogait. Utóbbival kapcsolatban leszögezte: minden államnak kötelessége őrködni azon, hogy az egyének, illetve csoportok szabadon megválaszthassák nemzeti, vallási, ideológiai és egyéb azonosságukat. Utalt arra, hogy az egyének nem csupán egyféle identitásúak lehetnek, így például elképzelhető, hogy valaki egyszerre magyar és szlovák.
Szólt arról, hogy a rendszerváltás után kijózanító tapasztalatokkal szembesültek a volt kommunista országok társadalmai: kiderült, hogy a demokratikus keretek megteremtése nem járt együtt automatikusan sem a gazdasági felvirágzással és a versenyképesség növekedésével, sem a társadalmi igazságosság kiteljesedésével. Részben e csalódás okozta – tette hozzá -, hogy megerősödött a társadalmi türelmetlenség, a populizmus, sőt olykor a rasszizmus és az antiszemitizmus is.
Több szabadság, jobb gazdaság
A kör négyszögesítésének nevezte – de a matematikával ellentétben a közügyek intézése terén nagy nehézségek árán megvalósíthatónak vélte – azt a feladatot, hogy a szabadságjogok kiteljesítése mellett egyszerre növeljék a gazdaság versenyképességét és ügyeljenek a társadalmi igazságosságra.
A hazugságról beszélt
„Mi, politikusok is követtünk el hibákat” – mondta a kormányfő, kitérve arra, hogy a közgondolkodás megváltoztatásának, a nagy elosztórendszerek átalakításának gondjait nem merték megosztani a közvéleménnyel.
Ezzel kapcsolatban kérdést is kapott hallgatóságától: a svájci Andreas Gross képviselő azt vetette fel, hogy Gyurcsány nem mondott igazat a lakosságnak, márpedig az igazmondás is a demokrácia elengedhetetlen követelménye. A miniszterelnök elismerte, hogy nagyon sokat haboztak, és „több bátorság előnyösebb lett volna”, mert az embereknek meg kell mondani, mennyire megváltozott a világ, mennyire nem tarthatóak fenn a korábbi, megszokott struktúrák.
Román és szlovák kérdéseket kapott
A Magyar Gárdával kapcsolatban egy szlovák képviselő felvetésére Gyurcsány elmondta, hogy az ügyészség eljárást kezdeményezett a gárda ellen.
Egy román képviselőnek arra a felvetésére, hogy a magyar parlamentben nincs képviseletük a nemzeti kisebbségeknek, a miniszterelnök elmondta, hogy a parlament összetételének megváltoztatása a magyar alkotmány alapján nagyon nehéz, hiszen a képviselők kétharmadának egyetértésére van hozzá szükség.
