Nagyvilág

Harminchárom évet kapott a szarajevói „hiéna”

Harminchárom év börtönre ítélték Dragomir Milosevic egykori boszniai szerb tábornokot Szarajevó véres ostromáért.

A hágai nemzetközi törvényszék szerint a 65 éves Milosevic emberiség elleni bűntetteket követett el, és megsértette a hadi jogot és szokásokat a bosnyák főváros 1994-95-ös lövetésekor. A tábornok az említett időszakban a boszniai szerb hadsereg szarajevó-romanijai hadtestének a parancsnoka volt.

Szarajevó 44 hónapig tartó ostromának egy korábbi vezetőjét, Stanislav Galicot tavaly életfogytiglanra ítélte a törvényszék, ugyanezt kérte a vád Milosevicre is. A vád és a bírák úgy vélik, egy túlerőben lévő hadsereg gránátvetői és orvlövészei kérlelhetetlenül zúdítottak tüzet egy városra, ahol még a mindennapi tennivalók elvégzése is életveszélyes feladattá vált.


12 ezer áldozat


A polgári lakosság állandó megfélemlítésnek volt kitéve. A szerb erők Milosevic parancsnoklása alatt szükségtelen és aránytalan erejű légitámadásokkal is fokozták a helyiek félelmét. A jóváhagyott vádpontok között gyilkosság és polgári személyek elleni támadás is szerepelt. A bosnyák főváros szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált: a világ a televíziók képernyőjén keresztül követte nyomon, hogy a szerb erők a Szarajevót övező magas hegyekről miként zúdítottak gránát- és puskatüzet a városra.

A földet bejárták azok a képek, amelyek a szarajevói piacot ért tüzérségi támadásról készültek: a civilek elleni csapásnak 43 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje volt. Civilszervezetek becslése szerint az ostrom összesen 12 ezer halálos áldozattal járt, köztük több mint ezer gyermek. Ez volt a leghosszabb háborús ostrom Európában a II. világháború után.


Ártatlannak vallotta magát

Milosevic – aki nem áll rokoni kapcsolatban a hágai börtönében elhunyt Slobodan Milosevic egykori szerb diktátorral – előzetes meghallgatásakor ártatlannak vallotta magát, ügyvédei pedig felmentését kérték.


Arra hivatkoztak, hogy a vádpontok nem bizonyíthatók, a támadások katonai célpontok ellen irányultak, és a szerbeknek felrótt lövöldözések egy részét valójában a bosnyák erők követték el, hogy ellenségeik bűneit nagyobbnak tüntessék fel. Azzal is vádolták a bosnyák hadsereget, hogy civilek közé rejtettek katonai célpontokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik