Gyurcsány Ferenccel készült interjút közölt a Moszkovszkij Komszomolec című napi- és a Novoje Russzkoje Szlovo című hetilap kedden, abból az alkalomból, hogy a napokban magyar-orosz kormányközi konzultációt tartanak Budapesten a kormányfők és számos miniszter részvételével.
A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy az orosz-magyar viszony korábbi drámai, sőt tragikus eseményei ma még beárnyékolják-e a kapcsolatokat, kifejtette: Borisz Jelcin elnök a magyarok bocsánatát kérte 1956 miatt, s Vlagyimir Putyin elnök térdet hajtva megkoszorúzta az 1956-os hősök emlékművét.
“Szerintem a jövőbe kell tekinteni. Magyarországon ma élénk az érdeklődés Oroszország iránt” – mondta. Hozzátette: akadnak kis, szélsőséges csoportok, amelyek orosz-ellenes érzelmeket szítanak, de tapasztalatai szerint az országban elterjedt vélemény, hogy jó kapcsolatokat kell ápolni Oroszországgal, s maga mögött érzi ezt a támogatást, amikor ragaszkodik a Moszkvával való párbeszéd politikájához.
Oroszország fontos partner
A napokban tartandó kormányközi konzultációt a kétoldalú kapcsolatok igen fontos eseményének tartja – mondta -, mivel első ízben vitatják majd meg közös politikai akaratból legmagasabb szinten az együttműködés mindkét fél számára fontos kérdéseit az oktatás, a tudomány a kultúra, a mezőgazdaság, a regionális szintű együttműködés és természetesen az energetika területén, valamint az oroszországi magyar beruházások volumenét is.
Az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett kelet-európai telepítése kapcsán a kormányfő kifejtette: “Úgy tűnik, az utóbbi időben valahogy kiéleződött a kölcsönös bizalmatlanság és érzékenység, és ez egyaránt igaz az Európai Unió és az Egyesült Államok Oroszországhoz fűződő viszonyára.” Úgy vélte: “Mindkét félnek tennie kell lépéseket, hogy ki lehessen kerülni a bizalmatlanság légköréből. Ezen kívül létezik egy nagyon fontos intézmény, amely köteles ezeket a dolgokat különböző oldalakról megvizsgálni. Ez a NATO, és ott felvetődtek ezek a kérdések.”
Gyurcsány visszakérné az értékeket
A sárospataki könyvek visszaadására, s az esetleges további magyar restitúciós igényekre vonatkozó kérdésre Gyurcsány Ferenc elmondta: “Más hasonló kérdésekben nem értük el a felkészülésnek azt a fokát, hogy konkrétumot tudjak mondani. Mindannyian tudjuk azonban, hogy a második világháború után hatalmas értékeket vittek el Magyarországról, s egy részük Oroszországba is kerülhetett, egyebek között hadizsákmányként.
Nagyon fontosnak tartom, hogy szoros együttműködést alakítsunk ki országaink állami levéltárai és múzeumai között.”
A kétoldalú kapcsolatok idei eredményeiről szólva a megemlítette, hogy szoros együttműködés alakult ki a nanotechnológia terén, három-négy évi előkészítés után. A mezőgazdasági miniszterek egyenesen áttörést értek el területükön, egyebek közt a géntechnológiák közös kifejlesztésében – mondta Gyurcsány. Hozzátette: a kereskedelmi forgalom végre elérte a 80 évek szintjét, vagyis sikerült helyreállítani azt, amit a szocialista tábor széthullása után eltelt másfél évtizedben szétromboltak. “Úgy érzem, mára egészséges, partneri kapcsolatok alakultak ki közöttünk” – fogalmazott.
A budapesti szovjet katonai emlékművel kapcsolatban a kormányfő kifejtette: meggyőződése, hogy a világháborúban elesett katonák emlékét tisztelni kell. Magyarországon megőrzik az ott elesett katonák emlékét, s a Donnál elesett magyaroknak joguk van ahhoz, hogy ott emlékezzenek rájuk.
Függünk Oroszországtól
Az energetikával és a gázvezetékekkel összefüggő kérdésre Gyurcsány Ferenc elmondta: Magyarország e téren elég érthető és átlátható politikát folytat, amelyben nincsenek titkok.
Természetesen mindig kockázatos egyetlen szállítótól függni, s Magyarország számára Oroszország ma ilyen szállító. Ráadásul gázvezeték is csak egy van, ami minden partnerségtől függetlenül önmagában is komoly kockázati tényező.
