A szerb küldöttség a keddi, egymás közötti találkozón olyan megoldási javaslatot terjesztett elő Koszovó jogállására, amely széles körű, belgrádi megítélés szerint csak egy szuverén államot megillető hatásköröket és jelképeket ajánl a tartománynak. A Boris Tadic elnök által felvázolt elképzelés szerint Belgrád megőrizné illetékességét egyebek között a külpolitikában, a honvédelemben, a határellenőrzésben és a szerb kulturális objektumok védelmében, és ugyancsak fenntartaná magának a képviseleti jogot az ENSZ-ben, az EBESZ-ben és az Európa Tanácsban. Szerb hadsereg nem állomásozna Koszovóban, azonban a rend és biztonság rendőri erőkkel történő fenntartása Belgrád dolga lenne. A tartományban élő szerb kisebbség jogainak szavatolásáról egyezményt írnának alá.
Koszovó ezzel szemben önállóan intézhetné pénzügyeit a nemzetközi intézményeknél, és egyéb szervezetekben is (az említett hármat kivéve) saját tagsággal rendelkezne. Gazdasági és kulturális képviseleteket tarthatna fenn külföldön, és jogában állna saját zászló és himnusz használata. Sportkapcsolatait ugyancsak egyedül alakíthatná, és saját nemzeti csapattal indulhatna a nemzetközi sportviadalokon.
Az albán küldöttség szóvivője a délelőtti ülés után lekicsinylően nyilatkozott a szerb felvetésről, és azt mondta, hogy Belgrád látni valóan továbbra is pusztán félmegoldásokhoz, a jelenlegi konfliktushelyzetet befagyasztó modellekhez ragaszkodik. Hasim Thaqi, a koszovói kormányfői tisztség várományosa keményebben fogalmazott, és aláhúzta, hogy a státuskérdésben egyszerűen csak “nem tudunk kompromisszumos megoldást találni”. Koszovó független állam lesz, anélkül, hogy kitörne a háború, vagy valakit is megölnének – jelentette ki magabiztosan.
Ezzel szemben Vuk Jeremic szerb külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az egyoldalú lépések könnyen kinyithatják Pandora szelencéjét a Nyugat-Balkánon, és ezért a felelősséget annak kell majd viselnie, aki azt a bizonyos lépést megteszi.
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök pedig arról beszélt kedd este, hogy Koszovó jövőjét nem döntheti el egyoldalúan a tartomány albán többsége és nyugati támogatóik, hanem egyedül az ENSZ. “A tárgyalások nem érnek véget Badenben vagy egyebütt, és nem érnek véget december 10-én. A tárgyalásoknak ott kell befejeződniük, ahol elkezdődtek – az ENSZ Biztonsági Tanácsában” – mondta Kostunica, világossá téve: Belgrád csak olyan kiutat fogad el, amelyet a testületben dolgoznak ki. Kárhoztatta az albánokat azért, mert ők viszont olyan megoldást akarnak, amely a szétfeszíti nemzetközi jog kereteit.
A hónapok óta zajló megbeszélések minden bizonnyal utolsó, döntő fontosságúnak ígérkező, két és fél naposra tervezett fordulója szerda délelőtt zárul a gyógyfürdőiről híres ausztriai üdülőhelyen. Mindkét fél a legmagasabb politikai szinten képviselteti magát.
A tárgyalások részben közvetlen formában, részben a közvetítő csoport közbeiktatásával zajlanak. Az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Oroszországot képviselő diplomatahármasnak december 10-ig kell letennie jelentését az ENSZ-főtitkár asztalára a megbeszélések végkimeneteléről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
