Helyi megfigyelők szerint az öt esélyes albán párt közül egyik sem fogja elérni a 35 százalékot, ezért nem valószínű, hogy december 10-ig új kormány alakul. Ez a határideje ugyanis a szerb-koszovói albán tárgyalásokon közvetítő trojka jelentésének, amely az ENSZ főtitkára számára összegzi a fejleményeket. A koszovói albánok ragaszkodnak a függetlenséghez, minden egyéb, akár Belgrád, akár a közvetítők által felkínált alternatívát egyértelműen elutasítanak. Két napja maga a szerb külügyminiszter is elismerte, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak.
Csak a függetlenség a program
A három hétig tartó választási kampány során az albán pártok között konszenzus volt a függetlenség kérdésében, túl részletes programmal egyik sem állt elő. A közvélemény-kutatások szerint 31-35 százalékkal első helyre tett Koszovói Demokrata Párt (PDK) ugyan a finisben hangsúlyozta a legfeszítőbb társadalmi problémákat (elsősorban a rendkívül magas munkanélküliséget, a virtuálisan nem létező gazdaságot és a szegénységet), de mindent uralt a függetlenség megígérése a választóknak. Egy kis párt, az Ora vezetője nemrég azt mondta, még karácsony előtt sor kerül a függetlenség egyoldalú kikiáltására – kérdés, hogy ki teszi ezt meg.
A függetlenség az egyetlen programpont Kosszovóban (Fotó: MTI)
A második helyen a közvélemény kutatások szerint Ibrahim Rugova volt elnök pártja, az eddig egy kisebb párttal koalícióban kormányzó Koszovói Demokratikus Liga (LDK) áll 29 százalékos támogatottsággal. A Hasim Thaci volt gerillavezér által vezetett PDK óvakodik a nagykoalícióra utaló egyértelmű jelzésektől – hasonlóan az LDK-hoz – de helyi elemzők megjegyezték: egyik fél sem zárta ki, de nem is erősítette meg közvetlenül a nagykoalíció lehetőségét. Tény, hogy a korábbi rendkívül feszült légkör a két nagy párt között valamelyest enyhült az utóbbi időben. Az is tény, hogy a státus-tárgyalásokon részt vevő két kisebb, a parlamenti bejutásra esélyes pártot, a Koszovó Jövőjéért Szövetséget (AAK) és az Orát nehéz lenne kihagyni egy nagykoalíciós kormányból, amennyiben feltesszük, hogy az új állam egyoldalú kikiáltása maximális belső egységet és legitimitást igényel.
Új párt a porondon
Új szín a koszovói politikai palettán Behxep Pacolli – a leggazdagabbnak tekintett, korábban Svájcban élő koszovói albán belépése. Nemrég alakított pártja, a Szövetség egy Új Koszovóért (AKR), a mandátumok 14 százalékra számíthat a felmérések szerint, ám a helyi politizáló közvélemény gyanakodva tekint Pacollira, korábbi szoros orosz és szerb üzleti kapcsolatai miatt. A pártvezér ráadásul a mértékadó diplomáciai körökkel sem ápol túl jó kapcsolatokat. A kampány során többször kijelentette, hogy Koszovót egy nagyvállalat mintájára kell kormányozni.
A neheze Koszovó számára igazából a függetlenséget követően következik (tekintet nélkül a dátumra és a formára). Egyesek máris felvetették, hogy az új állam létrejötte után legkorábban hat hónappal újabb választásokat kell tartani, egy teljesen megváltozott geopolitikai környezetben, amely rákényszeríti a helyi politikai erőket a szembenézésre azokkal a problémákkal, amelyeket eddig a függetlenség követelése háttérbe szorított.
