A konzervatív újság szerint Belgium létezhet több mint 150 napig kormány nélkül, de az ország nem fogja túlélni a válságot, ha a közérdek nem elegendő többé ahhoz, hogy flamandok és vallonok között megteremtse a minimális konszenzust. Márpedig a lap szerint a kompromisszum belga hagyománya – amely lehetővé tette eddig, hogy a két közösség 177 éven át együtt éljen – komoly gondokkal küzd, s ezért az ország szétesésének eddig elképzelhetetlen hipotézisét is komolyan kell venni.
Az autonómiát követelő – és néha függetlenségi – licitálásokban a történelmi revánsnak az az illata érződik, amely a baszk és katalán követelésekkel jelen van Spanyolországban. Hasonló folyamatok vannak kibontakozóban Észak-Olaszországban vagy a Nagy-Britanniához tartozó Skóciában és Walesben – emlékeztet a Le Figaro.
“Tény, hogy az Európai Unió támogatja a decentralizációt és a regionalizmust, mert ebben jelentős energia-felszabadítási és fejlődési tényező rejlik. De nem szabadna, hogy a szeparatisták úgy érezzék, teljes büntetlenségben tevékenykedhetnek. Az sem lehet, hogy azt gondolhassák: bármi történik is, ők továbbra is az Európai Unió előnyeit élvezhetik” – mutat rá a párizsi újság.
“Akkor, amikor Koszovó függetlensége kezd kirajzolódni, Európának belső határairól is gondolkodni kellene. Amennyiben hagyjuk, hogy az Európai Unió alapító országa, és intézményeinek székhelye, Belgium szétessen, megnyílik az út Európa balkanizálódása felé” – írta a Le Figaro.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
