Nagyvilág

Prodi: az EU nem számított ennyi románra

Az EU "teljes mértékben alábecsülte", hogy milyen mértékű kivándorlás várható Romániából az ország uniós csatlakozása után - mondta az olasz kormányfő a szerdai Financial Timesnak.

Romano Prodi a londoni üzleti napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: senki nem számíthatott, és senki nem is számított ilyen mértékű kiáramlásra Romániából.

Arra a kérdésre, hogy az EU-csatlakozása után hány román érkezett Olaszországba, Prodi azt mondta, hogy ezt “senki nem tudja”, ugyanakkor túlzottnak” nevezte az olasz belügyminiszter, Giuliano Amato által korábban említett 500 ezres számot.

Bűncselekményeket követtek el

A Financial Times felidézi, hogy nemrégiben egy 47 éves olasz asszony brutális gyilkosság áldozatává vált, és a bűncselekmény kapcsán egy román állampolgár ellen emeltek vádat. A közfelháborodás hatására az olasz kormány rendeletben hatalmazta fel a helyi hatóságokat a közbiztonságra veszélyesnek tartott EU-állampolgárok kitoloncolására.

Az olasz miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjúban kiállt az EU-állampolgárok szabad mozgásának elve mellett, “nem megfelelőnek” nevezte azonban az erről szóló, jelenlegi formájában 2004-ben – az ő EU-bizottsági elnöksége idején – kidolgozott uniós direktívát.

A bővítés “mellékhatásai” jelentkeztek

Prodi kijelentette: azt szeretné, ha az Európai Unió közös szabályokat fogadna el a hazatelepítés hatékonyabbá tételéről, és jobban együttműködne az állampolgárok mozgásából eredő “összes mellékhatás” kezelésében.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU-bővítés hatásai a vártnál is kedvezőbbek. Megismételte azt a többször hangoztatott véleményét, hogy a bővítés “az egyetlen módja a demokrácia exportjának”.

London már bezárta az ajtót

A brit lap idézte Walter Veltronit, Róma polgármesterét, aki azt mondta: az év első hét hónapjában nemi erőszak, lopás és emberölés miatt letartóztatottak 75 százaléka román volt. Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország – köztük Magyarország – munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról.

A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, de a hivatalos adatok szerint már az első két évben több mint 600 ezren érkeztek; kétharmaduk lengyel. London a román és a bolgár munkavállalókkal szemben már nem alkalmazza a nyitott ajtó politikáját; a két ország állampolgárainak nagy-britanniai foglalkoztatására szigorú korlátozások vannak érvényben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik