„Lengyelország prioritásai szomszédságpolitikájában és az Európai Unióhoz fűződő viszonyában 1989 óta állandóak, valójában az utóbbi két évben sem változtak, csak a cselekvés módja nem volt elég hatékony Lengyelország céljainak eléréséhez” – mondta az előre hozott választásokon győztes, liberális Polgári Platform elnöke, aki várhatóan még a hét vége előtt kormányalakítási megbízást kap.
Élénkebb lengyel–német kapcsolatok
Hozzátette, hogy jó viszonyra törekszik Németországgal. A két ország kapcsolatait „mielőbb az 1990-es évek első felének szintjére” akarja emelni, „amikor szerződéseket írtak alá, és jelképértékű találkozókat szerveztek” – jelentette ki Helmut Kohl német kancellár és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök 1991. évi frankfurti találkozójára utalva.
“Lengyelország és Németország viszonyában nincs szükség radikális áttörésre, csak a kölcsönös bizalom növelésére” – fejtegette. Nem volt elutasító a német kitelepítettek és elűzöttek központi emlékhelyének berlini tervével kapcsolatban, amit a Közép-Európából 1945 után elűzött 12 millió német képviselői követelnek.
Feszült viszony az oroszokkal
“Az emlékhelynek a történelmi valóságot kell alapul vennie. A megfontolt megemlékezés el fogja nyerni kormányom jóváhagyását” – jelentette ki. Figyelmeztetett viszont arra, hogy határozottan szembe fog szállni minden olyan lépéssel, amely mögött a befolyásos német Elüldözöttek Szövetsége és annak elnöke, Erika Steinbach áll.
A másik nagy szomszéd, Oroszország viszonylatában a kölcsönös bizalomépítésre fog törekedni. Úgy vélekedett, hogy a két ország közötti véleménykülönbségek az utóbbi két évben “a kelleténél több feszültséget” gerjesztettek. Hangsúlyozta ugyanakkor: Moszkvának el kell fogadnia, hogy Lengyelország baráti kapcsolatot tart fenn Ukrajnával és Grúziával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
