A közbiztonságot fenyegető európai uniós állampolgárok kitoloncolására vonatkozó dekrétum igazságos, de kötelezettségekkel is jár a hatóságok számára. Szükség van szabályokra, de nem xenofób túlkapásokra – írta Romano Prodi olasz kormányfő az Il Messaggero című római lap hétfői számában megjelent nyílt levelében.
Nyílt levelében a miniszterelnök leszögezi: ki kell elégíteni az állampolgárok nagyobb közbiztonságra való igényeit, de ugyanígy biztosítani kell a bevándorlóknak az emberi léthez méltó körülményeket. A közbiztonságra veszélyes uniós állampolgárok kitoloncolását célzó rendelet éppen ezért jogos, de kötelezettségekkel is jár: például jobban meg kell szervezni az együttműködést a román hatóságokkal a bevándorlók ügyében, a bűnöző elemek kiszűrésében. Ez utóbbiak közé sorolta a két ország rendőrségének együttműködését Románia nyugati határa “neuralgikus pontjainak”, valamint Itália északkeleti határának fokozottabb ellenőrzésében.
“Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy egész népet bűnösnek tekintsünk egy egyén vagy egy kisebbség miatt. El kell kerülnie a xenofób túlkapásokat, mert az idegengyűlölet és az intolerancia nem tartozik értékeinkhez, kultúránkhoz” – írta Romano Prodi. Hozzátette: helyes volt Romániát befogadni Európába. “Románia baráti ország, és nem engedhetjük meg, hogy egyfelől egy bűnöző kisebbség, másfelől az idegengyűlölet tönkretegye ezt a barátságot és együttműködést, amelyből mindkét nép sokat nyerhet” – hangsúlyozta Prodi.
Nincs egység Olaszországban sem
A dekrétummal kapcsolatban egyébként nincs egység Olaszországon belül sem. Az ellenzéki pártok csúcsértekezletén azt szorgalmazták, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a dokumentumról. A Nemzeti Szövetség (AN) vezetője, Gianfranco Fini hétfőn a La Repubblicának úgy nyilatkozott, nem szavazzák meg jelenlegi formában a szöveget, viszont módosító indítványokat tesznek hozzá. Prodi ezzel szemben optimista, mint mondta, a dekrétum világos, ennek lényegét maga magyarázta el a román elnöknek.
Romano Prodi olasz miniszterelnök – kitoloncolással a xenofóbia ellen? (Fotó: MTI)
A Szenátus elnöke, Franco Marini óvatosabban fogalmazott: „Amikor egy nemzeti érdek ennyire hangsúlyos és ennyi érdeket és érzelmet érint, közös igyekezet szükséges. Várom, hogy mi lesz”.
Az „EU cigányai” is
A hétfői vezető romániai sajtó szinte kivétel nélkül foglalkozik az olaszországi cigány- és románellenes kirohanásokkal, s az azokat követő római kormányzati lépésekkel. Az alaphang a keserűség, a reagálás fő iránya a felelősség „szétterítése”. A Ziua főszerkesztője megjegyzi: „Egész Európa a romániai cigányokról beszél. s a románokról. Úgy kezelnek, mint a földrész páriáit.” S így folytatja: „Annyira vétkesek lennénk, mert egyszerűen passzívan kezeljük a cigányok exportját? Nem arról van inkább szó, hogy a mi cigányaink az ő (az EU- szerk.) cigányaik is? Vagy arról, hogy az EU olyan kihívással néz szembe, amelyre nem volt felkészülve, s pillanatnyilag strucc-politikát folytat?” A Ziua főszerkesztője összefoglalva a romák történetét Romániában, megállapítja: „Románia sohasem volt a több ezer éves cigány etnikum paradicsoma.”
Majd így folytatja: „A mi cigányaink az EU cigányai is. Nemcsak azért, mert Románia tagja e közösségnek. Nagyon egyszerű Romániát azzal vádolnunk egy olyan ügyben, amelyet az unió sem volt képes magáévá tenni. Kollektív erőfeszítésre van szükség, amelyben minden uniós államnak részt kell venni. Tágkeblű, drága és hosszú távú programra van szükség.”
—-Nincs miért bocsánatot kérni Romániának—-
Az Adevarul online kiadása szintén vezércikkben foglalkozik a kérdéssel. Utalva a Fiorentina román játékosának rasszista jelzőkkel tűzdelt kifütyülésére, az újságíró így folytatja: „Sztárként valószínűleg nem érzi jól magát, s kétszer is meggondolja ezután, mielőtt családjával sétálni indulna. De a kevésbé népszerű több százezer román, akik kenyerüket szintén munkával keresik, veszélyben van.”
A cikk írója szerint a románoknak nincs miért bocsánatot kérni, ahogyan azt az olaszok sem tették annak idején, amikor a szegény kivándorlók hullámaival a maffiát is exportálták Amerikába vagy Európába. „Ha szavazatokra van szükségük, a román politikusok néha elutaznak Olaszországba vagy Spanyolországba” – írja az Adevarul, hozzátéve, hogy csak a jelenlegi krízis kirobbanását követő napokban kezdett a román államfő és a miniszterelnök arról beszélni, hogy mit is lehetne tenni azért a több százezer román állampolgárért, aki ki van szolgáltatva az olasz államigazgatásnak.
A románok sem egységesen cselekszenek
A Gandul című román napilap online kiadása rámutatott a „paloták háborújára”, azaz az államelnök és a kormányfő között évek óta zajló kíméletlen politikai csatározásokra. Basescu államfő vasárnap délután 15 órára rendelte be Tariceanu miniszterelnököt, valamint a belügy-, külügy és munkaügyi minisztereket kabinetjébe egy válságtanácskozásra. A kormányfő ehelyett saját stábot alakított, amelyet egy órával korábbra hívott össze. Az államfőnél csak a külügyminiszter jelent meg. Az ülésekben csupán annyi közös volt, hogy mndkettő nyilatkozatban ítélte el az olasz hatóságok tevékenységét.
Ám míg a kormányfő csak „magyarázatot kért” az olasz hatóságoktól, az államfő ennél messzebbre ment: „Szeretném biztosítani a külföldön élő románokat, hogy semmi okuk szégyenkezni. A román állam támogatja a bűnözők felelősségre vonását, de soha nem fogadja el a több százezer, millió román megalázását, csak azért mert ez jó egyes kampányoló politikusoknak, akárhol is legyenek azok.”
Az Olaszország és Románia közti botrány kirobbanásának közvetlen oka az volt, hogy Róma egyik külvárosában – ahol számos romániai bevándorló él – megerőszakoltak és bántalmaztak egy 47 éves asszonyt, Giovanna Reggianit, aki később belehalt sérüléseibe. A bűncselekmény elkövetésével egy 24 éves román férfit gyanúsítanak. Az olasz és a román híradások közölték, hogy roma származású személyről van szó. Olaszországban több tízezer illegális román bevándorló van, a társadalmon belüli feszültség hónapok óta érzékelhető volt.
