Nagyvilág

Magyar tudós a Harvard halhatatlanjai között

A Harvard Egyetemen professzori széket neveznek el Jólesz Ferenc radiológusról, ami azt jelenti: az adott egyetemi státusz, professzori állás az ő nevét viseli – írja a Népszabadság.

A világ első számú egyetemén ezentúl mindig lesz olyan oktató, akinek professzori titulusa magában foglalja a magyar orvos nevét – mint ahogy 1998 óta ő is a B. Leonard Holmanról, a bostoni Brigham Kórház néhai radiológiai igazgatójáról elnevezett professzori hely birtokosa. A székhez jelentős – a mai tarifa szerint általában hárommillió dollárt meghaladó – külső pénzügyi hozzájárulásra van szükség. Jólesz Ferenc esetében ennek zömét a kutatásait régóta támogató General Electric folyósítja.


A most 61 esztendős professzor 1979-ben eredetileg egy évre érkezett Bostonba, ahol azóta is dolgozik. Nevéhez több könyv és mintegy háromszáz tudományos publikáció, valamint számos fejlesztés kapcsolódik, amelyek közül a műtétre is alkalmas mágnesrezonanciás képalkotó (MRI) készüléket, illetve a mágnesrezonanciával irányított, fókuszált ultrahangágyút (MRgFUS) tartja a legfontosabbnak.

Az intraoperatív MRI lehetővé teszi, hogy a sebész nyomon tudja követni a beteg testében a szike, illetve a műszerek útját, s az egészséges szövetek csak a szükséges mértékben sérüljenek. Ma mintegy 60 ilyen készülék van a világon. Az MRgFUS vágás nélkül tud megsemmisíteni rákos sejteket, úgy, hogy közben nem károsodnak a szomszédos szövetek.

Jólesz professzor Magyarországra is vitt ilyen berendezést, amelynek segítségével például másfél-két óra alatt lehet gyógyítani a miómát, amely miatt a hagyományos gyógymóddal sok nőnek az egész méhét el kell távolítani. Egy délelőtt végzett fókuszált ultrahangos beavatkozás után a páciens akár már aznap délután visszamehet dolgozni a munkahelyére.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik