Az unió elnöksége 2009-től válik aktuálissá, ekkortól kezdve tisztázott lesz az a Kissinger által megfogalmazott kérdés, hogy „kit kell felhívni, ha valaki az unióval akar beszélni.”
Az EU jövendő elnökének személyéről mind a 27 tagállamnak meg kell egyeznie, az EU-csúcstalálkozón Gordon Brown úgy vélte, elődje elég karizmatikus és rendelkezik a megfelelő képességekkel a posztra. Blair bármely nemzetközi posztra nagyszerű jelölt – jelentette ki Brown, utalva arra, hogy a volt brit miniszterelnök jelenleg az EU közel-keleti főmegbízottja.
Külpolitikai elemzők szerint Blair azon európai vezetők egyike, akik képesek lennének az unió nemzetközi imázsát erősíteni és a Washingtonra gyakorolt befolyását növelni. Kérdéses ugyanakkor, hogy Európa egyesítésére a legmegfelelőbb személy-e egy olyan ember, aki az iraki háború támogatásával megosztotta Európát, és a muszlim világ nagy részében erős ellenérzést vált ki – írja a The New York Times.
Blair az Irán elleni háború mellett?
Elgondolkoztató lehet az is, hogy egy New Yorkban elhangzott beszédében Blair különösen erős szavakkal illette Iránt, utalva egy esetleges háború jogosságára, amit Nagy-Britannia az iraki invázióhoz hasonlóan szintén támogatna – írja a The Guardian című brit napilap véleményrovatában. A szélsőséges muszlim ideológiák terjedését egyértelműen egyetlen államhoz, Iránhoz lehet kapcsolni, ellentétben a 20-as, 30-as évekkel, amikor a fasizmus eszméje söpört végig a világon – mondta Blair egy New Yorkban elhangzott beszédében.
Irán támogatja és finanszírozza a terrorizmust annak érdekében, hogy destabilizáljon olyan országokat, melyeknek lakói békében szeretnének élni, mindent meg kell tennünk tehát annak érdekében, hogy legyőzzük, és nem félmegoldásokkal, hanem teljes szívünkkel – mondta.
Sok még a kérdés
Elemzők szerint nem lehet biztosra venni, hogy a teljes unió egy Nagy-Britannia által kiállított jelölt mögé állna, hiszen a britek nemcsak az euróövezetből hátráltak ki, de a pénteken elfogadott új reformszerződés számos pontján is egyéni elbírálás alá esnek.
Jóllehet a reformszerződésre a lisszaboni konferencián rábólintottak, a dokumentum csak akkor léphet életbe, ha minden tagállam ratifikálja. Az unió alkotmánya pedig éppen ezen bukott el – emlékeztet a New York Times. Gordon Brownra ráadásul súlyos nyomást gyakorolnak az ellenzéki konzervatívok, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az uniós reformszerződésről népszavazást írjanak ki az országban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
