A kormánykoalíciót alkotó szociáldemokrata (SPÖ) és néppárt (ÖVP) kitelepítési ügyekben illetékes szóvivői mellett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) képviselői csatlakoztak a nyilatkozathoz. Úgy ítélték meg, hogy a német és a magyar lakosság kitelepítése, illetve tulajdonának kisajátítása etnikai, általánosító alapon történt, és mint ilyen jogellenes volt.
Ebédosztás 1946-ban. Kitelepített felvidéki magyarok első napja Magyarországon (fotó: MTI)
Ezen túlmenően azonban már eltértek az álláspontok azt illetően, hogyan kellene kezelni a témát. Az SPÖ képviselője a nyilatkozat közzététele alkalmából rendezett sajtóértekezleten a múlt tárgyilagos feltárását, egyúttal a népek közötti kölcsönös megértést tartotta fontosnak. A valóságtól elrugaszkodottnak nevezve a dekrétumok esetleges megsemmisítésére vonatkozó javaslatot.
Az ÖVP szóvivője szerint a magyarokkal összefogva fórumot kellene létrehozni a cseh és a szlovák parlament képviselőivel. Munkacsoportokat, amelyek keretében nyíltan és őszintén lehetne beszélni a „tragikus és jogsértő eseményekről”.
Az FPÖ képviselője kijelentette, hogy a kitelepítettek arculcsapását jelenti a szlovák parlamentnek az a döntése, amellyel szentesítette a II. világháború utáni rendelkezéseket. Sürgette, hogy az osztrák elnök és a külügyminiszter egyértelműen fejtse ki álláspontját az ügyről.
