“Csak arra hívom fel a figyelmüket: a tárgyalások kapcsán arra számítunk, hogy Önök nem fogják erőltetni a kelet-európai országokkal korábban kötött szerződéseiket. Megállapodhatunk ugyanis arról, hogy valamikor a rakétaelhárító rendszereket lehet majd a Holdon telepíteni, de amíg odáig eljutunk, a megállapodás lehetőségét keresztülhúzhatja, hogy a katonák megvalósítják saját terveiket” – mondta az orosz elnök.
Mindenkire kiterjesztenék
Putyin pénteken reggel Novo Ogarjovó-i rezidenciáján fogadta Condoleezza Rice-t és Robert Gatest, az Egyesült Államok külügyi, illetve védelmi tárcájának vezetőjét. Az amerikai politikusok elsősorban a rakétavédelmi rendszer bővítésére vonatkozó, egymástól eltérő amerikai, illetve orosz álláspontról tárgyaltak.
Putyin Condoleezza Rice amerikai külügyminisztert és Robert Gates védelmi minisztert fogadja (MTI/EPA)
Putyin kijelentette, hogy Oroszországnak nehéz lesz betartania a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris és hagyományos rakéták leszereléséről szóló, 1987-ben az Egyesült Államokkal megkötött úgynevezett INF-szerződésben foglaltakat, amennyiben a szerződéshez nem csatlakoznak más államok, s azok – köztük az orosz határ közvetlen közelében lévő országok is – javában fejlesztik e fegyverzetrendszereket.
“Törekedni kell a szerződés globálissá tételére” – mondta, s hozzátette: reméli, az amerikai fél megértéssel fogadja ezt. Condoleezza Rice hangsúlyozta, hogy a két országot számos közös ügy köti össze, például a terrorizmus és a nukleáris fegyverek terjedése elleni harc, “s ez sokkal fontosabb, mint az eltérések”.
Moszkva fél a radarállomástól
A megbeszélésen elhangzottak azonban mit sem változtatnak azon, hogy az amerikai külügyminiszter még úton Moszkvába is hangoztatta: az Egyesült Államok semmiképpen nem mond le rakétaelhárító rendszere elemeinek kelet-európai telepítéséről, amelyet Oroszország feltétlenül szeretne elkerülni.
Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a Csehországban telepítendő radarállomás és a Lengyelországban felállítandó rakétaelhárító állások nélkülözhetetlenek az olyan államok elleni védekezésben, mint Irán és Észak-Korea. Oroszország szerint viszont az új rakétapajzs megteremtése megbontja a térség stratégiai erőegyensúlyát, és közvetlenül veszélyezteti Oroszország biztonságát.
Putyin egyebek között felajánlotta, hogy ne telepítsenek új elemeket Kelet-Európában, hanem az amerikai fél is használja azt az azerbajdzsáni radarállomást, amelyet ott bérel Oroszország. Ezt az ajánlatot Washington szívesen elfogadná, de a kelet-európai telepítésről nem kíván lemondani.
