Az 1983 és 2005 közötti dél-szudáni felkelés vezető ereje, a Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom (SPLM) vezetői szerint a két és fél évvel ezelőtt létrejött átfogó békeszerződést (CPA) a kartúmi kormány nem tartja be. Több helyszíni jelentés is utalt arra az elmúlt hetekben, hogy a mozgalom katonai szárnya (SPLA) újból aktivizálódik. Az olajmezők környékén, különösen Bentiu övezetében a déliek állítólag katonai kiképzőtáborokat működtetnek, oda idegenek nem látogathatnak.
Salva Kiir, a Dél „elnöke” – aki egyébként a két éve, azóta sem teljesen tisztázott körülmények között egy helikopter-balesetben meghalt John Garang örököseként Szudán egyik alelnöke is egyben – a BBC szerint azt mondta a napokban, hogy „visszatérhet a háború, ha a békeegyezményt nem tartják be (az északiak – a szerk.)”
Kiir egyébként az utóbbi időben folyamatosan Jubában tartózkodik, Dél-Szudán nem hivatalos fővárosában.
A BBC kartúmi tudósítója szerint a CPA az elmúlt hetekben „egyre törékenyebbé vált, mivel fontos határidőket nem tartottak be.” A legnagyobb probléma az olajból származó jövedelmek méltányos megosztása Észak és Dél között. A kitermelések ugyanis földrajzilag többnyire a déli övezetben találhatók, bár a határok kérdése vitatott.
Közelednek a konfliktushoz
Andrew Natsios szerint is „valódi a lehetőség a konfliktushoz való visszatéréshez” – idézi a BBC az amerikaiak szudáni megbízottját.
„Ami engem illet, aggódom, hogy mind az északiak, mind a déliek kölcsönösen félreértelmezik egymás szándékait” – mondta Natsios. Hozzátette: további gond, hogy mindkét fél politikai vezetői ellenőrzik a helyi hadurakat, akik a múltban meglehetősen függetlenül cselekedtek, azaz saját érdekeiket tartották szem előtt.
Az olajért harcolnak
Kommentárjában a The New York Times pénteki online kiadása is leszögezi: „A legnagyobb kérdések: az Észak-Dél határ meghúzása és az olajból származó jövedelmek megosztása. A két ügy szervesen összefügg, mivel a legnagyobb tartalékok a határ mentén találhatók. A (2005-ös) békeszerződés értelmében Dél-Szudán lakossága 2011-ben népszavazással dönti el, hogy Szudánban akar élni, vagy létrehozza saját államát. ”
(Ez utóbbi kimenet egyik legélesebb ellenzője, egyelőre a kulisszák mögött, Egyiptom. Kairót idegesíti ugyanis, hogy a Nílus egyik felső ágán egy újabb állam jöhet létre, mellyel külön meg kellene alkudni a vízkvótákról – a szerk.)
A kartúmi kormányt bírálók kiemelik, hogy Omar Hasszan al-Besir elnök és kormánya visszaléptek a az egyezményben vállalt legfontosabb politikai reformok bevezetéséről, vagyis a hatalommegoszástól és a Dél szabad választásokra való felkészítésétől. Ez komoly következményekkel járhat Darfúrra nézve, ahol a lázadók legfontosabb csoportjainak vezetői hasonló okokból szakították meg az elmúlt hetekben a tárgyalásokat a kormánnyal.
