A tavaly júniusban függetlenné vált nyugat-balkáni országban még a régi, a jugoszláv időkben alkotott alaptörvény van érvényben. Ahhoz, hogy új szülessen, kétharmados parlamenti többség kell, s ezt biztosítja most néhány kisebb ellenzéki párt.
A kormányzó szocialistáknak és szociáldemokratáknak 41 fős többségük van a 81 tagú törvényhozásban, s ehhez jön majd a hétfőn esedékes szavazáson a Szövetség a Változásokért 11, s két kisebb ellenzéki párt 6 szavazata.
A 16 hónapja önálló Montenegrónak már égetően szüksége van az alkotmányra, amely nélkül számos nélkülözhetetlen törvény nem hozható meg. Ha a törvényhozás jóváhagyja, akkor három hónapon belül megszülethet a kisebbségek jogairól szóló törvény, s mintegy fél év alatt a területi-adminisztrációs beosztás szabályozása.
Az új alaptörvény szerint Montenegró különböző nemzetiségű szabad és egyenrangú polgárok állama. Hivatalos nyelve a montenegrói, de a hivatali életben is használható a szerb, a bosnyák, az albán és a horvát is. Mindazok, akik 2006. június 3-án – akkor fogadta el a montenegrói parlament az ország függetlenségét rögzítő nyilatkozatot – montenegrói állampolgárok voltak, megtartják állampolgárságukat függetlenül attól, hogy egy másik országnak is állampolgárai voltak-e. Ez a szabályozás elsősorban a népes, magát szerbnek valló kisebbséget érinti.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
