A kétoldalú tárgyalásokon a szerbek részéről Boris Tadic szerb elnök, Vojislav Kostunica miniszterelnök, Koszovó részéről pedig Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku miniszterlnök képviseli a delegációt – írja a B92 című belgárdi napilap.
A pénteki történelminek nevezett találkozó előtt Boris Tadic szerb elnök az ENSZ közgyűlésében arra figyelmeztetett, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása beláthatatlan következményekkel járna és veszélyes precedenst teremtene a világ szeparatista erői számára.
Belgrád: elfogadhatatlan a függetlenség
Koszovó függetlensége elfogadhatatlan Szerbia számára – szögezte le csütörtökön Boris Tadic szerb elnök, s arra figyelmeztetett, hogy a tartomány függetlenségének egyoldalú elismerése felborítaná a nemzetközi jogrendet. Belgrád kész a kompromisszumra, amelyet nem háborús, erőszakos, hanem békés, diplomáciai, jogi úton kell elérni. Koszovó jövőjéről csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozhat legitim, nemzetközi jogon alapuló döntést – hangsúlyozta Tadic.
Ha Európa csatlakozik az Egyesült Államokhoz Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásában, azzal csak azt érik el, hogy az albánok nem keresik majd a kompromisszumot, hanem ölbe tett kézzel várnak december 10-éig – figyelmeztetett Boris Tadic szerb elnök New Yorkban. Szerbia kész Koszovó számára a világon a legnagyobb autonómiát felajánlani – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Tadic.
Kétséges a kompromisszum
Boris Tadic szerint az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és Oroszországnak Belgráddal és Pristinával együtt a tárgyalási folyamatot kellene erősíteni, hogy a végén kompromisszum születhessen.
Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását támogatja az Egyesült Államok és az Európai Unió is, habár Spanyolország aggodalmának adott azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lesz a szerbiai tartomány függetlenedésének a spanyolországi baszk szeparatistákra. Oroszország, Szerbia szövetségese az ENSZ Biztonsági Tanácsában, határozottan ellenzi a tartomány függetlenségét.
Koszovó 1999 óta áll az ENSZ felügyelete alatt, amikoris a NATO-bombázás hatására a szerb csapatok elhagyták a térséget.
