Hangszórókon át ultimátumot intéztek a Szule-pagoda közelében összegyűltekhez, tíz percet adva a kormány által kihirdetett gyülekezési tilalommal dacoló tömegnek a szétoszlásra. Kevéssel később figyelmeztető lövéseket adtak le. Legalább két ember megsérült a pánikban, amely a lövések miatt keletkezett.
Az egyik sérültet a katonák magukkal vitték, a másikat tüntetőtársai juttatták ki a pagoda körzetéből. Állapotukról nem érkezett jelentés. Szemtanúk közlései szerint az emberek riadtan szaladgáltak, fedezéket keresve. A biztonsági erők legalább száz főt őrizetbe vettek a szétszaladó tüntetők közül.
A mianmari ellenzék Burma Demokratikus Hangja elnevezésű rádióadója, amely oslói központtal működik, azt jelentette, hogy a katonák a tömegbe lőttek, megölve több tüntetőt, más források azonban nem tudnak célzott lövésekről és halálos áldozatokról. Rangun keleti részén már órákkal korábban figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe a biztonsági erők, hogy távozásra kényszerítsék a kis csoportokban gyülekező tüntetőket.
Szögesdrót és letartóztatások
A szerdai tömegtüntetések után a hadsereg lezárta éjjel Rangun fő útvonalait. A katonák szögesdrótokat feszítettek ki, és más útakadályokat is felállítottak azokon a helyeken, ahol szerzetesek és diákok tüntettek az előző napon. A hatóságok korábban több ellenzékit őrizetbe vettek, köztük Myint Theint, Aung San Suu Kyi (Aung Szan Szú Csi) Nobel-békedíjas ellenzéki vezető szóvivőjét és a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű ellenzéki párt több más tagját.
Elhagyott papucsok Rangun központjában (MTI/EPA)
Csütörtök hajnalban a biztonsági erők razziát tartottak több buddhista kolostorban, és szerzetesek százait hurcolták magukkal. Rangunban két kolostort szálltak meg, és mintegy kétszáz szerzetest vettek őrizetbe. Az ország északkeleti részén összesen 650 szerzetest vittek el. Feltehetőleg ezekkel a razziákkal magyarázható, hogy – míg a korábbi napok tüntetésein a buddhista boncok játszották a főszerepet – a csütörtöki tiltakozó akciókban csak elvétve mutatkoztak szerzetesek.
Kína és Oroszország ellenáll
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda esti rendkívüli ülésén nyugtalanságát fejezte ki a mianmari helyzet miatt, és önmérsékletre intette a katonai kormányzatot. Felszólította a juntát, hogy engedélyezze az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának látogatását. Az Egyesült Államok és az Európai Unió indítványozta, hogy a testület ítélje el a békés tüntetések erőszakos elfojtását, és vegye fontolóra szankciók elrendelését. A tagok megosztottsága miatt ez nem történt meg.
Kína világosan közölte, hogy nem ért egyet a büntetőintézkedések javaslatával. “Meggyőződésünk, hogy a szankciók nem használnak az ilyen helyzetekben” – jelentette ki Vang Kuang-ja (Wang Guangya), a kelet-ázsiai hatalom ENSZ-nagykövete. Oroszország egyetértett azzal a kínai érveléssel, hogy az emberi jogok kérdésének nincs köze a békéhez és a stabilitáshoz, márpedig a Biztonsági Tanácsnak csak akkor van joga beavatkozni, ha veszély fenyegeti a békét és a stabilitást.
A kínai külügyminisztérium szóvivője a mianmari belpolitikai válság minden szereplőjét mértéktartásra intette pekingi sajtóértekezletén. Csiang Jü (Jiang Yu) mind a katonai kormányt, mind pedig a tüntetőket felszólította, hogy “felelősségük tudatában kezeljék a válságos helyzetet”. Figyelmeztette a külföldi médiát: “ne rontsa a ranguni helyzetet túlzó jelentésekkel”.
