Az ortodox főpapság ügynökmúltja, a besúgók várható további lelepleződései és a ’89-es romániai forradalom napjaiban eltüntetett főpapi dossziék utóélete ma a romániai közbeszéd egyik legvitatottabb kérdése. Az apropót az egyház élén bekövetkezett vezetőváltás szolgáltatta, de mindenki tisztában van azzal, hogy egy 17 éve szándékosan halogatott problémahalmaz tisztázását lehetne most megkísérelni.
Egy nappal az új ortodox pátriárka, a romániai „államegyház” vezetőjének szeptember 12-i megválasztását követően ugyanis a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ülésén újabb magas rangú egyházi vezetőkről derült ki: együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal. Nyolc püspök, bel- és külföldi „missziós tevékenységéről” esetenként több fedőnéven is jelentett.
A mostani pátriárka is jelentett
A testület korábbi vizsgálódásai alapján eredetileg 11 főpapot idézett be, akikről kiderült, hogy ügynökként érintettek lehetnek. Közülük mindössze Gyulafehérvár ortodox püspöke jelent meg a meghallgatáson. A „Ionica” fedőnéven besúgójelentéseket készítő Andrei Andreicut nem fogadta el az átvilágító bírák elmarasztaló ítéletét és bejelentette, hogy fellebbezni kíván a döntés ellen.
A három, függőben levő ügy szereplői közül ketten az előző napon a legfőbb egyházi tisztségért méretkeztek meg. A liberálisnak tekintett, 95 vokssal pátriárkává választott, 56 éves Daniel, korábbi moldvai és bukovinai mitropolitáról a testület megállapította, hogy volt ugyan szekuritatés dossziéja, de azt 1989 decemberében valakik elégették. A gyanú árnyéka azonban már rávetült: a Ceausescu-diktatúra éveiben Nyugaton tanulni majd 8 évet oktatni csak valamilyen, a titkosszolgálatnak tett „ellentételezéssel” lehetett.
Az ellenfele aktáját is elégették
Nem bukkantak vetélytársának, a megmérettetésen 66 szavazattal alulmaradt, ókonzervatívként számon tartott 86 esztendős Bartolomeu erdélyi mitropolitának a titkosszolgálati aktájára sem, mely a feltételezések szerint szintén a lángok martaléka lett ’89 decemberében.
Az elõzõ román ortodox pátriárka, Teoctist, júliusban hunyt el – besúgók követik? (Fotó: MTI)
Hogy mindez akkor nem a véletlen műve volt, arról Mircea Dinescu, az egyik átvilágitóbíró nyilatkozott. Ő volt az, aki már egy korábbi interjúban is kevesellte az ortodox főméltóságokra vonatkozó szekus levéltári adatokat: „Létezik azonban egy lista, amely tizenhat, a szinódusban magas rangot betöltő személy nevét tartalmazza, és akiknek dossziéit december 23-án elégették, hogy ne lepleződjenek le” – fogalmazott a költő-publicista, aki szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 1990 után is megpróbálta eltüntetni az együttműködésről szóló bizonyítékokat. Szórványos, „kóbor íratok” azonban időről-időre felbukkannak.
Augusztustól vizsgálják a papokat is
Nincs tehát könnyű helyzetben a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), amely augusztus elején arról döntött, hogy – bár nem köteles hivatalból megtenni – a jövőben az egyházi tisztségviselők ügynökmúltját is megvizsgálja. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum is nyomatékosan kérte, nevesítve 26 érseket és püspököt. Az egyházfők dossziéinak nyilvánosságra hozását kezdeményezte korábban Basescu elnök is és ezzel korábban egyetértett maga az egyház is.
—-Politikai tétje van—-
Nemcsak azért fontos, hogy az ortodox egyháznak sikerül végre átlépni a Rubicont, mert Romániában az ügynökkérdés ezúttal azt az intézményt helyezte – egy vezetőváltás kapcsán – az érdeklődés középpontjába, amely töretlenül a mindenkori lakossági bizalom kitüntetettje volt és maradt. A kiemelt érdeklődést legalább ennyire indokolja az is, hogy a „kváziállamvallás” jellegű ortodox egyház megújulásának jelentős politikai tétje is van.
Romániában jövőre helyhatósági és parlamenti választások lesznek. Az ország közel 22 millió lakosából 86, 7 százalék vallotta magát ortodox hívőnek a legutóbbi népszámláláson, aki hallgat papjaira. Ez a tény döntően befolyásolhatja a politikai erőviszonyokat. Így nem mindegy, hogy a 41 tagú főpapi testületből újabb nyolc püspökről derült ki minap a kétes múlt és borítékolhatóan ez még nem a számadás záró egyenlege.
A meghatározó politikai tényező szerepét betöltő, közel 40 millió eurós költségvetésű román ortodox egyház (amely 18 806 428 hivőt, 14 035 papot, 8 059 szerzetest és apácát, valamint 10 898 teológiahallgatót tudhat maga mögött) számára a besúgó főpapok sorozatos és látványos lebukása után a múlttal való szembenézés kérdésének kezelése legújabb kori történetének legnagyobb kihívása.
A papok hadat üzentek
Magas rangú ortodox vezetők, akik korábban elismerték együttműködésüket a Securitateval, most hadat üzentek a román átvilágító-bizottságnak. A korábban hangoztatott együttműködési szándékot felváltotta a szembenállás, a tiltakozó állásfoglalások és perrel való fenyegetőzések után kísérlet történik az átvilágító-testület ellehetetlenítésére.
„Az is a tudomásomra jutott, hogy megpróbálták megakadályozni a testület szavazóképessé válását, ami azt jelenti, hogy anyaszentegyházunk a CNSAS-n belül is rendelkezik titkos kapcsolatokkal” – közölte Dinescu. A testület egy másik tagja pedig az elégetett dossziék kapcsán kifejtette: az ily módon érintett személyek ügyében nem hozhatnak döntést.
Ezek ismeretében az is kétséges, hogy létrejöhet-e az eseti bizottság a külföldi hírszerző szolgálat szakértőinek bevonásával, mellyel az átvilágítóbírók az ortodox egyházi vezetőknek az emigrációs románság körében folytatott ’89 előtti tevékenységét próbálná feltárni.
