Egy Irán elleni lehetséges támadással kapcsolatos nyilvános vita erősen negatívan hat az ENSZ Biztonsági Tanácsában Teherán ellen tervezett szankciók esetleges bevetésére, és a vétójoggal rendelkező Oroszországot, illetve Kínát könnyen a tervezett szankciók ellen hangolhatja – vélik német kormányzati körökben.
A reagálás azt követően látott napvilágot, hogy Bernard Kouchner francia külügyminiszter előző nap nem zárta ki egy Irán elleni esetleges háború lehetőségét, washingtoni vezetők pedig vasárnap a megtámadás konkrét lépéseiről beszéltek. A francia politikus kijelentette: az iráni nukleáris válság arra kényszerít, hogy „felkészüljünk a legrosszabbra”, vagyis a háborúra is. A politikus azonban hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak kell az első helyen állniuk.
Párizs–Washington-tengely?
A külügyminiszter megjegyzésével úgy tűnik, Franciaország közelebb került a Bush-adminisztráció véleményéhez, mely szerint minden lehetőség, beleértve a háborút is, az asztalon van – írja a The New York Times.
A Kouchner háborúja című cikkében a baloldali Libération szerint egyelőre nehéz megállapítani, hogy retorikaváltásról van szó vagy pedig tényleges külpolitikai váltásra készül Franciaország.
A kormány közeli Le Figaro szerint viszont Párizs tudatosan váltott hangot, mert “az idő sürget”. Irán néhány éven belül atombombával rendelkezhet. Miközben az európaiak hezitálnak a szankciókat illetően, “nem haszontalan figyelmeztetni őket, hogy ez az egyetlen alkalmas eszköz a diplomáciai erőfeszítések nyomatékosítására és arra, hogy Iránt magatartásváltásra kényszerítsék” – írja a lap.
Az iráni nukleáris programról szóló moszkvai bilaterális tárgyalásokra tartva Kouchner kedden kijelentette: az európai országoknak az ENSZ által kilátásba helyezett szankciókon kívül külön szankciókkal kell készülniük Iránnal szemben.
A francia diplomácia vezetője szerint erre Németország tett javaslatot, amit berlini kormányforrások határozottan cáfoltak. A német kormány kizárólag az ENSZ keretei között sürget lépéseket Teheránnal szemben – nyilatkozták.
„Politikai hiba” lenne
Alekszandr Loszjukov orosz külügyminiszter-helyettes szerint katasztrofális következményekkel járó „politikai hiba” lenne egy Irán elleni amerikai katonai intervenció. Az ázsiai ügyekben illetékes tisztviselő a Vremja Novosztyej című orosz napilap keddi számának adott interjút. Ebben hangsúlyozta, hogy Irán bombázása a lehető legrosszabb lépés lenne, ami katasztrofális következményekkel járna.
Reményét fejezte ki, hogy elkerülhető lesz a térségben a feszültség további növekedése, legalább a Kaszpi-tenger menti államok vezetőinek október 16-i csúcsértekezletének befejezése előtt. Loszjukov kiemelte: „Nem tudom, hogy az amerikaiak bombáznának-e a csúcs ideje alatt. Úgy vélem, tartózkodnak ettől, ha nem, akkor súlyos problémáik lesznek”.
A külügyminiszter-helyettes meggyőződését fejezte ki, hogy az iráni kérdést nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, hogy az iraki helyzetet sem lehet katonai eszközökkel megoldani, ráadásul Irán esetében a helyzet sokkal bonyolultabb.
„Irán nem öngyilkos nemzet”
Egy nyugalmazott amerikai tábornok, John Abizaid vezérezredes szerint egy esetleg atomfegyverhez jutó Iránnal együtt lehetne élni, az Egyesült Államok képes lenne elrettenteni Teheránt a fegyver bevetésétől.
A tábornok, aki 2003 és 2007 között az amerikai fegyveres erők Középső Parancsnokságát (CENTCOM) – egyebek között az iraki és afganisztáni hadszíntéren folyó műveleteket – vezette, kifejtette: bár néhány teheráni vezető viselkedése irracionálisnak tűnhet, a perzsa állam bizonyosan nem akar nukleáris háborút indítani az Egyesült Államok ellen. „Irán nem öngyilkos nemzet” – jelentette ki.
Abizaid meggyőződése szerint Irán tisztában van az amerikai haderő fölényével, és nem kockáztatná meg a számára katasztrofális következményekkel járó ellencsapás lehetőségét. A tábornok rámutatott: az Egyesült Államok a hidegháború idején az atomhatalom Szovjetunióval és Kínával élt együtt, és ma is több ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
Abizaid véleménye jelentősen eltér a hivatalos washingtoni állásponttól, amely szerint megengedhetetlen az, hogy Irán atomfegyverhez jusson. George Bush elnök a múlt héten egy beszédében a nukleáris holokauszt rémével fenyegetett Iránnal kapcsolatban.
