Pénteken Budapestre látogat Nicolas Sarkozy. A francia elnök találkozik Gyurcsány Ferenccel, Sólyom Lászlóval és Orbán Viktorral is. Nicolas Sarkozy és miniszterelnöke a 2008-as francia EU-elnökségig az összes európai fővárost felkeresi, Kelet-Közép-Európában hozzánk jön először. Bár ezt a vélhetően magyar ősöknek szóló gesztust nem szabad túlértékelni, hiszen Sarkozy külpolitikáját ez aligha fogja meghatározni.
De Gaulle-nál is népszerűbb
Nicolas Sarkozy minden rekordot megdöntött: a száz nappal beiktatása után készült felmérések szerint Franciaország első embere sosem volt ennyire népszerű, mint ő. Az Ifop közvélemény-kutató cég adatai szerint két százalékkal még de Gaulle tábornok 1959-ben mért 67 százalékos eredményét is lekörözte két százalékponttal.
A legnagyobb elismerés Sarkozy külpolitikai tevékenységét övezi, de a lakosság elismeri gazdasági lépéseit is. Az egyetlen gyenge pont a szociális ügyek: a franciák többsége szerint Sarkozy érzéketlen ezekben a témákban. Ez a vélemény összefügghet az előző ciklusban a nagyobb külvárosokban lezajlott zavargások idején belügyminiszterként betöltött szerepével. Sarkozy azonban nemcsak saját, jobboldali szavazótáborában elismert (itt 96 százalékos az elégedettségi index), hanem a másik oldal 48 százaléka is támogatja a baloldal irányába történő nyitási politika következtében (például volt szocialista politikusokat emelt be kormányába).
Nicolas Sarkozy – felfelé tör (Fotó: MTI)
Ezek az adatok immár nem magyarázhatóak pusztán a „győzteshez húzás” jelenségével. Nicolas Sarkozy stílusa, személyisége egyelőre a szavazók többségét lenyűgözi. A felmérések szerint dinamikusnak, nyitottnak, párbeszédre késznek és bátornak tartják. Mindez nem jelenti azt, hogy a franciák többsége ne állítaná: néha hajlamos a túlzásra, sőt a demagógiára is.
A szocialista taktika visszaütött
Sarkozy népszerűségéhez természetesen hozzájárul a sorrendben harmadik elnökválasztást elvesztő Szocialista Párt válsága is. Az ellenzék két jelentős hibát is elkövetett az utóbbi időben. Teljesen visszaütött, hogy kikezdték Sarkozy nyaralásainak luxuskörülményeit, illetve hogy nekirontottak Cécilia Sarkozynek, a köztársasági elnök feleségének, megkérdőjelezve annak szerepét a Líbiában nyolc évig fogva tartott bolgár ápolónők kiszabadításában.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: Sarkozy tartós népszerűsége alapvetően a gazdasági folyamatokon fog múlni. Az idei gazdasági növekedést Sarkozy csapata 2,4-2,5 százalékra jósolja, a szakértők kettőre. Bármelyik jóslat is válik be, alapvetően megállapítható: az ismét erősödő francia gazdaság egyelőre nem a jelenlegi, hanem az előző ciklus kormányintézkedései következtében nő.
Sarkozy több intézkedést is tett a francia cégek versenyképességének növelése érdekében: megszüntette a túlórákra kivetett rendkívüli adókat és különleges intézkedésekkel támogatja az innovációt. Franciaországnak szintén figyelembe kell vennie, hogy Angela Merkel Németországa a jelek szerint ismét az Európai Központi Bank által megkövetelt szintre vitte le a költségvetési deficitet, vagyis Franciaország nem engedheti meg magának hosszasan, hogy egyedüli nagyhatalomként ne tartsa be az EU-s játékszabályokat. Ennek következtében megszületett az elnök – egyelőre – egyetlen népszerűtlen intézkedése, melynek értelmében a nyugdíjba vonuló közalkalmazottak és köztisztviselők helyébe az állam nem vesz fel újakat.
—-Az amerikaiak is szeretik—-
Augusztus 27-én Nicolas Sarkozy a francia nagykövetek előtt tartott külpolitikai beszédében egyértelmű, az eddigiektől eltérő irányvonalat vázolt fel. Többek között Magyarország számára is rendkívül káros volt az a transzatlanti megosztottság, ami az iraki válság idején volt tapasztalható, és ami már-már olyan intézmények működőképességét veszélyeztette, mint a NATO. Nicolas Sarkozy azonban látványosan nyitott az Egyesült Államok irányába: rögtön megválasztása estéjén partnernek nevezte Washingtont, majd informális találkozón felkereste Bush elnököt annak nyaralójában.
Az amerikai sajtó „új éráról”, „Sarkonapóleonról” írt, mivel a francia elnök kemény hangon felszólalt több külpolitikai kérdésben is. Sarkozy határozottan kijelentette: Iránnak nem lehet atomfegyvere, de hangsúlyosan szerepelt a beszédben az is, hogy a szükséges közös európai biztonságpolitika nem lehet a NATO riválisa.
Sarkozy és Bush – ismét összebarátkoztak (Fotó: MTI)
Az Egyesült Államokban alighanem azt is észrevették, hogy a Washington fontos szövetségesének számító Törökország EU-csatlakozásával szemben Sarkozy elutasítása immár puhul: mára már nem ellenzi a tárgyalások folytatását, igaz, egyelőre csak a tárgyalásokról van szó. Vélhetően az sem marad visszhang nélkül, hogy az új elnök, bár elismeri Kína és Oroszország aspirációit, előbbitől a játékszabályok betartását, utóbbitól az agresszív magatartás felhagyását várja el.
Az EU-hoz is közeledik
Franciaország EU-s szerepe is úgy tűnik, változóban van: az európai uniós alkotmányt elutasító, és ezáltal az integrációs folyamatot megakasztó francia népszavazás után az új elnök aktivizálódik. A német elnökség alatt kialkudott, az EU-s alkotmányt helyettesítő új szerződéstervezet elfogadásában Franciaország tevékenyen részt vett. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk: nem lehet kizárni, hogy Franciaország érdekeltté válik az úgynevezett „mag-Európa”, vagyis az EU-n belül egy fejlettebb országokból álló „elit klub” kialakításában, melyeknek státusa más lenne a többi tagállamhoz képest. (Ismerve a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét valószínűleg mi ebből kimaradnánk).
2008 második felében Franciaország adja az EU-elnökséget. Egyik fő prioritásként Sarkozy az Európai Unió energiabiztonságának megteremtését említette. Ismerve az elnök habitusát, ez jó hír a Nabucco-gázvezeték pártfogóinak.
