Kai Hirschmann szerint ez a fenyegetettség már a kilencvenes évek vége óta nemzetközi vált, az elmúlt években csupán a terrorizmus koordinálása változott. Még pedig oly módon, hogy ez a koordinálás egyre kevésbé kötődik régiókhoz, illetve személyekhez, hanem sokkal inkább virtuális módon, az internet segítségével történik.
Ebből következően a terrorizmus veszélye nem kisebb és nem is nagyobb, mint 2001 szeptemberében volt – hangsúlyozta a neves német biztonságpolitikai szakértő. A fenyegetettség – mint fogalmazott – Európában sem változott. Ezzel összefüggésben Hirschmann utalt az elmúlt években végrehajtott merényletekre, egyebek között az isztambuli, a madridi és a londoni terrortámadásokra. Spanyolország, Nagy-Britannia vagy épp Németország ugyanúgy a terrorizmus céltáblája, mint korábban.
Ami Németországot illeti, a szakértő szerint a hatóságok tudatában vannak annak, hogy bizonyos személyek egy csoportja az országot nem csupán egyfajta “visszavonulási helynek” tekintik, hanem támadásokra készülnek. 2001. szeptember 11-e óta Németországban is számos merénylet, illetve merényletkísérlet történt. Az elmúlt héten leleplezett merényletkísérlet is azt bizonyítja, hogy Németország terrorfenyegetettsége is rendkívül nagy, sőt ez a fenyegetettség nemcsak közvetlenül az országot érinti, hanem a külföldön, így mindenekelőtt Afganisztánban tartózkodó német polgárokat is.
Az esseni intézet helyettes vezetője annak a nézetnek adott hangot, hogy a terrorizmus irányítása szempontjából Oszama bin Laden személye közömbös. Sokkal inkább egyfajta iszlám, azaz dzsihád terrorizmusról, azaz egy ideológiáról van szó. A fenyegetettség szempontjából szinte mindegy, hogy Oszama bin Laden él-e, vagy sem, az ideológia ugyanis nélküle is terjed. Egyre újabb és újabb terrorcsoportok jelennek meg, amelyek szervezetileg és más szempontból is teljesen függetlenek az al-Kaidától, az egyetlen összekötő kapocs a közös ideológia. Oszama ma már nincs abban a helyzetben, hogy koordinálja a különböző csoportokat, rejtőzködik valahol, időről időre videóüzenetekkel áll elő, az ő személye azonban ma már egyáltalán nem meghatározó.
A terrorizmus immár nem személyhez, hanem eszméhez, ideológiához kötött, amit mindig újabb és újabb személyek próbálnak közvetíteni. Ez az ideológia pedig – mint Hirschmann fogalmazott – a dzsihád ideológiája, amely több évtizedes múltra tekint vissza, amely nem Oszama bin Ladentől származik, hanem a hetvenes években ő is csak csatlakozott ahhoz.
Az iszlám radikalizálódását a német szakértő komoly veszélynek nevezte. Szavai szerint valóban létezik egy radikális iszlám, amely embereket toboroz a különböző terrortámadásokhoz. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem szabad megfeledkezni arról, hogy – mint fogalmazott – a muzulmánok 99,99 százaléka abszolút békés, azaz a terrorista veszély szempontjából csakis egy abszolút kisebbségről van szó. Azaz a hatóságoknak egy abszolút kisebbséggel van dolga, ezt a kisebbséget azonban nem szabad az iszlámmal azonosítani.
Valójában olyan emberekről van szó, akik az iszlámot politikai célokra akarják felhasználni. S ez a helyzet Németországban is – hangsúlyozta a német szakértő.
Végezetül a nemzetközi terrorizmus terjedése kapcsán Kai Hirschmann hangsúlyozta: az erőszak ideológiájáról van szó, amellyel az úgynevezett klasszikus eszközökkel már nem lehet felvenni a harcot. A hadsereg, a rendőrség önmagában nem elegendő, egy eszme, egy ideológia ellen vallási, szociológiai és politikai téren is megfelelő eszközökre van szükség – mondta az MTI-nek a német szakértő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
