Nagyvilág

Szlovákia déli területeinek elvesztésével számol?

Beletörődött Szlovákia abba, egy cseh hetilap szerint, hogy a schengeni csatlakozás után, a határ eltűnése miatt sokkal szorosabbá válhat a szlovákiai magyarok kapcsolata az anyaországgal. Jóllehet Pozsony épp ezért már most kerüli a stratégiai beruházásokat a térségben, a sikeres határ menti kapcsolatok kárpótlást nyújthatnak.

A schengeni csatlakozás után Szlovákia gyakorlatilag elveszíti déli, magyarok lakta területeit – állítja az MTI által szemlézett Respekt című cseh liberális hetilap.


Számos dolog arra mutat, hogy Pozsony ezzel a fejlődéssel csendesen többé-kevésbé már előre számolt. Ez például az egyik oka annak, hogy miért kapott elsőbbséget a Pozsony–Kassa-autópálya megépítése az értelmetlenül drága északi vonalon, szemben az olcsóbb déli vonalnál. A „déli területeket” elkerülik a stratégiai fontosságú kőolajvezetékek, gázvezetékek és a vasút is – olvasható a Határ, amely eltűnik című írásban.


A Fico-kormány egy éve alatt ugyanakkor a magyarlakta vidékektől való pénzmegvonás ellenére sem állítható egyértelműen, hogy a déli területek fejlődési lehetőségei lenullázódtak volna – nyilatkozta lapunknak Kollai István történész, a Terra Recognita Alapítvány szlovákiai ügyekkel kapcsolatos szakértője.


Visszaütütt a régiók rendszere


Ennek oka elsősorban a határmenti térségek támogatására vonatkozó uniós elv és gyakorlat, illetve az a tény, hogy a Szlovákiában bevezetett regionális területfejlesztési rendszernek köszönhetően a helyi érdekek, így a magyarok érdekei jobban tudnak érvényesülni. A Szlovákia által bevezetett regionális rendszer, melyet tudatosan úgy alakítottak ki, hogy a magyarok sehol ne legyenek többségben, bizonyos szempontból a visszájára ütött – mutatott rá Kollai.


A nyolc szlovák régióban négyévente megtartott helyi regionális választások során ugyanis volt olyan eset, hogy a magyarok kerültek többségbe a Megyei Tanácsban, ennek oka, hogy az alacsony részvételi arány mellett megtartott választásokon a magyarok a szlovákoknál jóval nagyobb arányban jelentek meg. 2001-ben a nyitrai régióban a Megyei Tanácsba delegált tagok aránya elérte az ötven százalékot is, annak ellenére, hogy a magyar lakosság nem haladja meg a régióban a huszonhét százalékot. A szakértő szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a decentralizáció hosszú távon pozitív hatású a magyarok számára.




Szlovákia déli területeinek elvesztésével számol? 1

Magyar kisebbség Szlovákiában



A cseh Respekt című hetilap szerzője szerint a „kemény” szlovák–magyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni német–francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák – állítja a cikk írója.


A német és a francia elit évtizedeken keresztül “megdolgozta” a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek. A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovák-magyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között – kivéve a volt Jugoszláviát – sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között – írta a Respekt.


Félelem az autonómiától


Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban – állította a Respekt.


Duray Neszmélyben, a hídépítők napjának alkalmával nyilatkozott. Szlovákia és Magyarország közti határ jelentős részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését.


A cseh lap szerint az első siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A szlovák lap felteszi a kérdést, hogy a cél nem annak a meggátolása volt-e, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek. A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték – állapította meg a Respekt.


A határ két oldalán


A híd-és útfelújítások ugyanakkor nemcsak szimbolikus jelentőségűek két ország kapcsolatában. A képet árnyalja, hogy a déli területeken való beruházások az ott élő mintegy félmillió szlovák életkörülményeit is javítják, erre épített az MKP is, amikor választási kampányában a kormány által sokszor mostohán kezelt déli régiók fejlődésének egyedüli letéteményeseként tüntette fel magát. Az MKP választói között egyre több szlovákot találunk, legfrissebb felmérések szerint a párt 10 szavazójából már egy szlovák nemzetiségű – hívja fel a figyelmet Kollai István.


A Respekt című lap szerint az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovák-magyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik – szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyar-szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik