Nincs semmifajta „B” terv az alkotmányozás kudarca esetére az Európai Parlament elnöke szerint. Hans-Gert Pöttering a Die Welt című konzervatív napilapnak adott keddi nyilatkozatában arra utalt, hogy a német uniós elnökség – illetve a tagállamok – nem rendelkeznek semmilyen alternatív tervvel arra az esetre, ha Lengyelország megtorpedózza az alkotmányos szerződésben szereplő, a kettős többség elvén alapuló döntéshozatali rendszert. Egy esetleges „B” terv amúgy is megnehezítené a tárgyalásokat, utalt a politikus a csütörtöki uniós csúcsértekezletre. Szerinte az EU-csúcs, illetve az alkotmányozás kudarca hatalmas csapást jelentene Európa számára.
Az Európai Parlament elnöke egy korábbi nyilatkozatában határozottan visszautasította a lengyel kormány állítását, miszerint a kettős többségen alapuló szavazási módozat elsősorban Németországnak kedvez, miáltal „német Európa” jönne létre. Hans-Gert Pöttering emlékeztetett arra, hogy az alkotmány tervezetében szereplő kettős többségi elv éveken át tartó tárgyalások eredményeként jött létre.
Ugyanakkor Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök Pozsonyban – a visegrádi országok kormányfőinek találkozója után tartott sajtóértekezleten – ismét elmondta: Varsó szerint ugyan a mostani javaslat túl nagy szavazati súlyarányt biztosítana olyan nagy EU-tagországoknak, mint amilyen például Németország, ám ő reméli, hogy sikerül kompromisszumot kötni, és Lengyelországnak nem kell a végső eszközhöz, a vétóhoz nyúlnia. Prága, mint az egyetlen olyan uniós tagállam, mely támogatja a kettős többség elvén alapuló döntéshozatali rendszer megváltoztatását célzó lengyel terveket, nem tűnik olyan elszántnak, mint Varsó.
A lengyelek legnagyobb kifogása a német javaslat ellen, hogy a két állam szavazati jogának aránya a mostani 8,4 – 7,2 -höz képest, 17,2 – 8 re változna ugyancsak a keleti szomszédjához képest több mint kétszeres népességű Németország javára. (Részletek >>)
Német–lengyel két jóbarát
Reményét fejezte ki Varsó eddigi álláspontjának megváltozását illetően Danuta Hübner is, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős – lengyel – biztosa. Hübner a Handelsblatt című politikai-üzleti napilapnak nyilatkozva nem volt hajlandó érdemben kommentálni a lengyel kormány magatartását, mondván, hogy biztosként kötelezi őt a semlegesség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU, illetve az uniós alkotmány támogatottsága Lengyelországban nagyobb, mint a legtöbb tagállamban. Az ország valójában rendkívüli módon Európa-barát – jelentette ki a lengyel biztos, s annak a reményének adott hangot, hogy Varsó „a végén változtat magatartásán”. A lengyel politikus asszony reményét fejezte ki, hogy az utolsó pillanatban kompromisszum születik. „Nem tudom, nem akarom elképzelni, hogy a csúcs kudarccal érjen véget” – fogalmazott Hübner.
Arra a kérdésre viszont nem válaszolt érdemben a lengyel biztos, hogy a kialakult vita hátterében valójában a Kaczynski-testvéreknek Németországgal szemben érzett, különleges ellenszenve állna. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lengyel lakosságot – mint fogalmazott – kiváló viszony fűzi Németországhoz, a kapcsolatok szavai szerint valóban jószomszédiak. A politikai döntéshozóknak ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk – jelentette ki Danuta Hübner.
Angela Merkel nem zárta ki a kudarc lehetőségét az európai alkotmányozás folyamatával kapcsolatban. Az unió soros elnöki tisztét betöltő, az alkotmányozás sikere érdekében fáradhatatlanul konzultáló politikus a Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett, hétfői nyilatkozatában elutasította, hogy az elnökség a lengyel módosító javaslat értelmében visszatáncoljon a szerződés tervezetében szereplő, úgynevezett kettős többségi döntéshozatali rendszertől. Hasonló határozottsággal utasította el azt is, hogy a problémát elnapolják, amit Varsó korábban szintén indítványozott.
—-Tervek az új alkotmányra—-
A külügyminiszterek luxembourgi találkozójának vasárnap esti nyitánya hozott ugyan némi előrehaladást, de a legvitatottabb kérdésekben megmaradtak a véleménykülönbségek. A tanácskozás résztvevői lényegében beleegyeztek, hogy az új, kidolgozandó szöveg ne alkotmány, hanem egyszerű EU-szerződés legyen, és abban is egyetértés született, hogy hagyják ki a dokumentumból az olyan szimbólumokat, mint a közös himnusz vagy a zászló. Ugyanakkor mind Lengyelország, mind Nagy-Britannia kitartott saját feltételei mellett.
Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek készek engedni az EU-alkotmány ügyében a formát illetően, ha ez a tartalmat érdemben nem érinti – közölte hétfőn Göncz Kinga külügyminiszter. Magyarország ugyanazt mondja, mint a többi, az alkotmányt már ratifikált ország, azaz hogy az eredeti szöveghez tartalmilag a lehető legközelebb álló végeredménynek kell születnie – tette hozzá a külügyminiszter. A külügyminiszter kedden már azt hangsúlyozta, hogy ha csak nagyon nagy kompromisszumok árán születhetne meg az új szerződés, akkor jobb, ha a közösség most időt ad magának.
Gyurcsány Ferenc a V4-találkozó utáni sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: képmutatás lenne azt színlelni, hogy nem az európai alkotmány napjaink legvitatottabb kérdése. – Végig kell vinni és le kell zárni a kérdést, meg kell állapodni. Ha valaki vétózni akar, azt a többi 26 ország kárára teszi. Persze, meghallgatjuk a bírálatot, de Magyarország a kompromisszumot fogja keresni, mert ha nem tudunk megállapodni, az nem csak az egységes Európának lesz rossz, de az európai országok egyenként is a kárát látják. A megállapodás hiánya Magyarországnak is árt, mert a kínálkozó fejlesztési lehetőségek elveszítésével jár – fejtette ki a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc szerint az Európai Unió szolidaritással tartozik tagországai iránt, de a tagországok is tartoznak egymásnak ugyanezzel a szolidaritással.
Blair ellenvetései
Tony Blair brit miniszterelnök ismertette a londoni parlament egyik bizottsága előtt kormánya álláspontját. Megerősítette, hogy habár elkötelezett egy áramvonalasabb és hatékonyabb Európai Unió mellett, nem az alkotmányszerződés „felmelegítésében” látja a megoldást. Nem fogunk elfogadni egy olyan szerződést, amely szerint az Alapvető Jogok Chartája a brit jogszabályok megváltoztatását eredményezheti – kezdte felsorolását. A brit kormány nem fog beleegyezni semmibe, ami a brit külpolitika és a brit külügyminiszter „helyébe léptetne” valami mást – folytatta.
„Harmadszor: nem fogjuk feladni a jogrendszer és a rendőrség feletti ellenőrzés képességét” – mondta Tony Blair. A brit álláspont negyedik eleme: London nem fog beleegyezni olyan megoldásba, ami a minősített többségi döntéshozatal felé elmozdulást jelent például az adózási kérdésekben – mondta végezetül.
Spanyolország és Franciaország Luxembourgban közös javaslatot terjesztett elő arról, hogy mit kellene mindenképp megőrizni, átmenteni egy új szerződésbe. A két ország például meg kívánja őrizni a kettős többség módszerét, s a brit ellenkezés dacára az összes olyan területre ki akarják terjeszteni a minősített döntéshozatal lehetőségét, amelyek az eredeti alkotmányban is szerepeltek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
