Lech Kaczynski lengyel államfő udvariasan értésére adta francia kollégájának és vendégének, Nicolas Sarkozynek, hogy az egy hét múlva esedékes brüsszeli csúcsértekezleten “Lengyelország, Franciaország és egész Európa számára” lehetséges a siker, a szavazati jogok kérdésében azonban nem engedett Varsó álláspontjából.
A vétóval történő lengyel fenyegetőzések lázas utazási diplomáciát eredményeztek – mutatott rá a német hírügynökség. Alig múlik el nap anélkül, hogy ne toppanna be Varsóba valamelyik EU-tagállam elnöke vagy kormányfője, európai kompromisszumot sürgetve és óva intve egy döntésképtelen Európai Uniótól. Angela Merkel német kancellár szombaton kívánja tájékoztatni a lengyel államfőt a brüsszeli csúcs előtt zajló tárgyalások állásáról.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a “nacionalista erők győzelmét” jelentené, ha az Európai Unió tagállamainak nem sikerülne megegyezni az európai alkotmányos szerződésről. Barroso a Le Monde című francia napilapnak adott pénteki nyilatkozatában úgy vélte, hogy nagyon nehéz lesz megegyezést találni, s a kudarc nemcsak azoknak a vereségét fogja jelenti, akik politikusabb Európát szeretnének, hanem azokét is, akik nyitottabb Európát, a globalizáció Európáját vagy szolidárisabb Európát akarnak.
Harc a szavazatokért
“A négyzetgyökért érdemes meghalni” – hangoztatják az ikrek egybehangzóan és patetikusan. Ezzel arra a formulára céloznak, amely – varsói javaslat értelmében – a jövőben az uniós tagállamok lakosságának négyzetgyök értékét venné alapul a szavazati súlyok megszabásakor. Ez a számítási mód a mostaninál kedvezőbb volna a kisebb tagországok szempontjából.
Varsóban úgy vélik, hogy azok a szavazati súlyok, amelyeket a holland és francia választók által 2005-ben népszavazáson elutasított alkotmánytervezet tartalmaz, túl nagy befolyáshoz juttatják az unió nagy államait, köztük Németországot. A lengyel követelést viszont, amelynek értelmében módosítanák a szavazati súlyokat, szinte az összes többi tagállam elutasítja.
A német kormány egyik tanácsadója, aki szerint a jelenlegi lengyel vezetők legfontosabb stratégiai célkitűzései között szerepel Németország meggyengítése. Ezt a célt pedig jól szolgálná, ha sikerülne megtorpedózni az alkotmányos szerződés kérdésében a kompromisszumos megoldást, amelyet a német fél január óta próbál tető alá hozni.
Még meggondolhatják magukat
Gesine Schwan, a német-lengyel kapcsolatok kormányzati koordinátora a brit hírügynökségnek adott interjúban egyúttal óva intett a kétoldalú viszonyt érő következményektől, amennyiben Varsó valóra váltaná fenyegetését, és megfúrná Merkel kísérletét egy új európai alkotmány kidolgozására.”Számos jelzés és kijelentés jutott el hozzánk fontos szereplőktől, amelyek azt sugallják, hogy Lengyelország legfontosabb stratégiai célja Németország gyengítése – állította Schwan. – Ennek oka az, hogy (a lengyelek) azt hiszik, ezzel a stratégiával megerősíthetik pozíciójukat az Európai Unióban.”
Schwan szerint a lengyel vezetők a június 21-én és 22-én esedékes EU-csúcson még visszatáncolhatnak a vétó lehetőségétől, ha rájönnek, hogy egy ilyen lépés nemzeti érdekeiket sértené. Egybecsengett e nézettel Lech Kaczynski csütörtöki nyilatkozata, aki a francia elnököt fogadva arról beszélt: hazája el akarja kerülni az elszigetelődést az unión belül.
A német kormány tanácsadója mindazonáltal úgy vélte, hogy Berlin nem számíthat a lengyel vezetés utolsó pillanatban bekövetkező pálfordulására. “Könnyen lehet, hogy a (lengyelek) jelenlegi prioritása nem más, mint megakadályozni eredmény elérését a német EU-elnökség ideje alatt” – vélekedett Schwan, hozzátéve: attól tart, hogy egy varsói vétó “újból felszítaná és erősítené a Lengyelországgal szembeni” ellenérzéseket Németországban.
