Nagyvilág

16 éves kortól szavazhatnak az osztrákok

Elfogadta az osztrák parlament kedden a választójogi reformot, amelynek értelmében 2010-től a jelenlegi négyről öt évre emelik a törvényhozási időszakot, bevezetik a postai levélben szavazás intézményét, és 16 évre szállítják le a választói korhatárt.

A korhatár leszállítása vonatkozik az ausztriai parlamenti és elnökválasztásra, az európai parlamenti választásra és a népszavazásokra egyaránt. Ausztria ezzel a világon elsőként teszi lehetővé a 16. életévüket betöltött állampolgárok számára a teljes jogú választási részvételt.

Az aktív választói korhatár csökkentése mellett a demokrácia kiterjesztése és a fiatalítás jegyében a választhatósági alsó korhatárt is csökkentették egy évvel, 19-ről 18 évre (kivéve a szövetségi elnökválasztást).

A jövőben postai úton elküldött levélben is szavazhatnak az osztrák állampolgárok, függetlenül attól, hogy Ausztriában vagy külföldön tartózkodnak-e. Az első voksolás, amelyen ezt kipróbálják, előreláthatólag a 2009-es európai parlamenti választás lesz, minthogy azonban a módosítás várhatólag tartományi szinten is érvényes lesz, a “főpróba” a 2008 tavaszán rendezendő alsó-ausztriai tartományi parlamenti választás lehet.

Az osztrák képviselőház, a Nationalrat pártjai – a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kivételével – egyöntetűen megszavazták a javaslatot, amely az idén januárban hivatalba lépett nagykoalíciós kormány első nagy, parlament által jóváhagyott reformintézkedése.

A kis ellenzéki pártok – Osztrák Szabadságpárt, Zöldek, Szövetség Ausztria Jövőjéért – eredetileg úgy tervezték, hogy csak abban az esetben adják hozzájárulásukat a választójogi reformhoz, ha egyúttal biztosítékokat kapnak a parlamenti ellenzék jogainak kiterjesztésére. Szóba került a parlamenti vizsgálóbizottságok összehívásának könnyítése, a népszavazások értékének, a közvetlen demokráciának az erősítése. Ezek ugyan eddig csak ígéretek maradtak, végül mégis csak az FPÖ tartott ki a választójogi reform elutasítása mellett. Az utóbbi párt attól tart, hogy a parlamenti többség visszaél a kiterjesztett törvényhozási időszakkal, saját parlamenti helyét akarja “bebetonozni” a reformmal, amellett bírálja a levélben szavazás intézményét is, amely szerinte csorbítja az alkotmányosan garantált titkos választójogot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik