Oroszország ismét beirányozza rakétáit európai célpontokra, ha az Egyesült Államok folytatja rakétavédelmi rendszerének kiépítését az orosz határok közelében – idézte vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Corriere della Sera című olasz lap. A hidegháború vége óta Oroszország nem tart európai célpontokra beirányzott rakétákat.
Ha az amerikaiak megvalósítanák tervüket, Oroszország hatékonyabb támadó rendszereket fejlesztene ki válaszul – fejtette ki az orosz elnök több tömegtájékoztató eszköznek adott nyilatkozatában. A G8-országok kiválasztott médiaszervei kérdezték Oroszország hivatalos álláspontjáról a Nyolcak csoportjának június 6-i csúcsértekezlete előtt. Elvileg csak hétfőn jelenhetett volna meg a pénteken adott interjú, de a Der Spiegel német hírmagazin “részlegesen” megtörte az embargót, közölve az interjú egy részét. Erre reagálva a Corriere leközölte vasárnap a teljes szöveget.
Új fegyverkezési verseny
Putyin elismerte, hogy a kilátásba helyezett orosz lépések újabb fegyverkezési versenyt indíthatnak útjára, de úgy vélekedett, hogy nem Moszkva tehetne róla. “Nem mi kezdtük módosítani a hadászati egyensúlyt, nem mi léptünk ki egyoldalúan az ABM-szerződésből” – idézte a milánói lap. Az 1974-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szerződés a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozta. Az Egyesült Államok 2002-ben hátat fordított a szerződésnek, hogy ne akadályozza rakétapajzsának létrehozásában.
Putyin szerint nem lehet hitelt adni annak a washingtoni érvelésnek, hogy a rakétapajzs orosz határ mellé telepítendő elemei “lator államok”, főleg Irán rakétatámadásait lesznek hivatottak elhárítani. “Iránnak nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek fenyegethetnék az amerikaiakat vagy európai szövetségeseiket. Nyilvánvaló, hogy ez az újítás ellenünk, oroszok ellen irányul” – vélekedett.
Putyin nyilatkozatának egy része a Der Spiegel című hamburgi hetilapban jelent meg először, amelyben rendkívül élesen ítélte el az Egyesült Államok kelet-európai rakétatelepítési terveit. A történelemben első ízben fordulna elő, hogy az amerikai nukleáris rendszer egyes elemei az európai kontinensen kerülnének telepítésre, ami megváltoztatná a nemzetközi biztonság egész építményét – jelentette ki az orosz államfő.
Növeli egy nukleáris konfliktus esélyét
Az orosz államfő megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy az Egyesült Államok valami olyan veszély ellen akar védelmi rendszert telepíteni, amely nem is létezik. Az amerikai magatartás – hangsúlyozta az orosz elnök – növeli egy nukleáris konfliktus kirobbanásának lehetőségét. Az elnök emlékeztetett arra, hogy országa betartotta az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról létrejött megállapodást, s a leszerelés jegyében több más intézkedést is tett. Putyin szerint Oroszország egyoldalú leszerelést hajtott végre, anélkül, hogy látná a partnerek erre irányuló szándékét.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország szerint a tervezett rakétavédelmi rendszer európai telepítését semmi nem indokolja. Reményét fejezte ki, hogy Washington odafigyel Moszkva álláspontjára, s felülvizsgálja a telepítéssel kapcsolatos döntését. “Ellenkező esetben reagálnunk kell” – hangsúlyozta az orosz államfő. Ennek kapcsán utal arra, hogy a tervezett amerikai rakétatelepítéssel – mint fogalmazott – megszűnik a kialakult nemzetközi stratégiai egyensúly. Ennek helyreállítása érdekében egy olyan rendszert kell létrehoznunk, amely képes a szóban forgó amerikai fegyverek megsemmisítésére – hangoztatta Putyin.
„Amerikában megkínozzák az embereket”
Az elnök vádolta Washingtont azzal is, hogy politikájával nem segíti elő a bizalom légkörének kialakulását. Szavai szerint őszinte tárgyalásokkal a nagy nemzetközi válságok közül néhány elkerülhető lett volna, s ezzel összefüggésben elsősorban Irakra utalt.
Magát igazi demokratának nevezve Vlagyimir Putyin elmarasztalta az Egyesült Államokat és a Nyugatot az emberi jogok helyzete miatt is. “Amerikában megkínozzák az embereket – például Guantanámón -, Európában pedig gázt vetnek be a tüntetőkkel szemben” – hangoztatta az elnök, aki az interjúban válasz nélkül hagyta az oroszországi emberjogi helyzetre vonatkozó kérdést.
A nyugdíjhoz fiatal
Saját, jövő márciusban esedékes utódlásával kapcsolatban Putyin kijelentette: Oroszország következő elnökének “egy becsületes, rátermett, magas szinten felkészült és nagy tapasztalatokkal rendelkező politikusnak kell lennie, aki rendelkezik majd a legtöbb választó bizalmával.”
Hivatali idejének lejártával a jelenleg 54 éves Putyin saját szavai szerint nem kíván nyugállományba vonulni. “A nyugdíjhoz még túl fiatal vagyok” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy dolgozni kíván, s erre vonatkozóan van néhány elképzelése. Ezeket azonban nem részletezte.
Larov: felszámoljuk a veszélyeket
“Ha az amerikai fegyvertár stratégiai összetevői megjelennek Európában a határaink közelében, kénytelenek leszünk … felszámolni a lehetséges veszélyeket, amelyek ebből a fegyvertelepítésből fakadnak” – mondta Szergej Lavrov a Vesztyi-24 állami televíziónak.
Az orosz külügyminiszter újabb tárgyalásokat szorgalmazott vasárnap egy közös NATO-orosz rakétaelhárító rendszerről. Szergej Lavrov, akit az Interfax hírügynökség idézett, kijelentette: “Következtetéseink világosan jelzik, hogy semmi értelme nem létező fenyegetésekkel szemben védekezni. Sokkal jobb lenne újrakezdeni a munkát a NATO-orosz tanács keretei között egy (közös) rakétaelhárító rendszer kiépítéséről”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
