Elmondta, hogy 2004-ben túlságosan nagy volt az akkor csatlakozott új EU-tagállamok polgáraiban a várakozás, most pedig csalódás tapasztalható, “nemcsak a lakosságban, hanem a véleményformálók és az értelmiség körében is”.
A magyarok a nyugati életszínvonal gyors elérésében reménykedtek. A véleményformálók és az értelmiség “a demokrácia idealizált képéből” indult ki. “A gyakorlatban megvalósuló demokrácia azonban másként működik”. A nem teljesült várakozások készítették “a táptalajt a populisták és nacionalisták számára”. Göncz Kinga hozzáfűzte: “bűnbakokat könnyű találni”, mivel Magyarország polgárai 40 éven át azt hitték, hogy mindenért az állam felelős.
A schengeni térség kiterjesztésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter nem osztotta teljes mértékben Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományi kormányzó véleményét, miszerint a “a minőséget kell a sebesség elé” helyezni. “Ez bizalom és szavahihetőség kérdése is” – hangsúlyozta. Az érintett kelet-európai emberek számára, akik olyan hosszú időn át éltek elszigeteltségben, “lélektani dimenziója” is van a schengeni övezethez való csatlakozásnak – mutatott rá Göncz Kinga.
A fórumot követő sajtóértekezleten úgy pontosította a schengeni követelmények teljesítésére vonatkozó kijelentéseit, hogy “Magyarország megcsinálta”, amit az EU-ellenőrzés állapított meg. Budapest felajánlotta segítségét a szomszédos Szlovákiának, amelynek nehézségei akadtak a feltételek kielégítésében – toldotta meg.
A külügyminiszter a minősített többségi döntések mellett foglalt állást a kibővített EU-ban annak érdekében, hogy “erősödjön az unió hatékonysága”. Úgy vélekedett, hogy Európa bizonyos értelemben dilemma előtt áll. Időre van szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon, de másrészről az új konkurencia, különösen Ázsia felől, gyors intézkedésekre sarkallja, hogy “megmaradjon versenyképessége”.
Hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni államoknak európai perspektívát kell felmutatni. “Ami a térségben történik, annak egész Európára kihatása lesz” – tette hozzá. Úgy ítélte meg, hogy Szerbia is “válaszúthoz” érkezett. Megizmosodtak a nemzeti irányultságú erők. “Európának a demokráciapárti erőket kell erősíteni.” Ebben az összefüggésben Göncz Kinga utalt a magyarországi belpolitikai helyzetre, arra, hogy többször is volt erőszakba torkolló tüntetés a szocialista-liberális kormány ellen. “Magyarországon is vannak radikálisok”, akik nagyon hangosan nyilvánultak meg.
Szóba került a Rába osztrák cégek általi szennyezése is. Ez az ügy “frusztrációkat” váltott ki Magyarországon, mivel “Ausztriáról korábban nagyon pozitív kép alakult ki környezetvédelmi kérdésekben” – jegyezte meg a külügyminiszter.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
