Nagyvilág

Bush hajlandóságot mutat a csapatkivonásra

Bush elnök első ízben mutat hajlandóságot az iraki csapatkivonásra; kijelentette, ha a jelenlegi csapaterősítési taktika javítani fog Bagdad biztonságán, akkor megfontolja a csapatok fokozatos hazarendelését - írta a Los Angeles Times pénteken.

Bush első ízben beszélt egy fehér házi sajtótájékoztatón arról, hogy végre lehet majd hajtani az Egyesült Államok iraki stratégiájának alternatíváit felvázoló kétpárti szakértői bizottság tavaly decemberi javaslatait. Mint kifejtette, az amerikai erők eddigi háborús küldetése átalakulhatna támogató-kiképző szereppé.

A Los Angeles Times emlékeztet: Bush mindeddig nem tett semmilyen megjegyzést arra vonatkozóan, hogyan képzeli hosszú távon az amerikai jelenlétet Irakban. A jelentős csapatcsökkentést kezdeményező Baker-Hamilton jelentést a háború ellenzői üdvözölték a félidős kongresszusi választások után, a Fehéz Ház azonban tulajdonképpen figyelmen kívül hagyta.

Bush azonban világossá tette, a csökkent mértékű amerikai katonai szerepvállalás nem a közeljövőben várható, előtte el kell fojtani az erőszakot, ez a csapaterősítési terv célja. A Baker-Hamilton jelentés szerint 20 ezer amerikai katona elegendő volna Irakban a kiképzési feladatok ellátására. Bush arról nem nyilatkozott, hogy mikor és mekkora csökkentést képzel el.

Miután a washingtoni kongresszus csütörtökön elfogadta a szeptemberig tartó időszakra szóló háborús pótköltségvetést, a következő “összecsapás” Irak ügyében a Fehér Ház és a demokrata többségű törvényhozás között őszre várható. Robert Gates védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy már szeptembertől elképzelhető a csapatok csökkentése, addigra ugyanis már látható lesz, hogy milyen eredménnyel járnak a mostani műveletek.

A The New York Times/CBS News legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak minden korábbinál nagyobb hányada, 61 százaléka véli úgy, hogy hiba volt az iraki invázió. A liberális Los Angeles Times szerint az, hogy Bush elővette a korábban fiókba dobott Baker-Hamilton jelentést, arra utal: már az elnök is érzékeli, milyen drámai mértékben lecsökkent a háború támogatottsága, különösen a Republikánus Párt soraiban.

Mint John Murtha demokrata párti képviselő megjegyezte: őszre a kormánynak végre változtatnia kell politikáján, be kell látnia, hogy ezt a háborút nem lehet katonailag megnyerni. A lap úgy érzékeli, hogy a kormányban lassan felülkerekednek az iraki katonai szerepvállalás csökkentését pártolók a háborút erőltető héjákkal szemben. Ennek jele, hogy a kétpárti bizottság szakértőjeként dolgozott Robert Gates lett a Pentagon vezetője, valamint, hogy az iraki háborús erőfeszítések washingtoni koordinálására a napokban kinevezett “háborús cár”, Douglas Lute altábornagy is a visszafogott katonai fellépés híve.

A CNN két napja úgy értesült, hogy az amerikai erők tárgyalásokat kezdeményezhetnek az iraki felkelőkkel, akár még a szunnita szélsőségesekkel is felveszik a kapcsolatot, hogy a hatalommegosztásról, a tűzszünetről tárgyaljanak.

A bagdadi biztonsági terv előrehaladásával, ahogy a szövetséges egységek agresszív módon behatolnak Bagdad negyedeibe, egyre több amerikai katona esik áldozatul. Áprilisban 104 katona halt meg, ez volt a hatodik olyan hónap a háború kezdete óta, amikor száznál több katonát veszítettek el a megszálló erők.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik