A január 21-én megtartott választásokat követő több hónapos huzavona után az együtt biztos parlamenti többség felsorakoztatására képes demokratikus irányultságú pártok megegyeztek a kormányalakításról, megakadályozva a választásokon győztes, de kormányzásképtelen Szerb Radikális Párt hatalomra kerülését.
Néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a május 15. éjféli végső határidőig sem sikerül megalakulnia a kormánynak, s új választásokat kell kiírni. Az alkudozás két főszereplője – Boris Tadic államelnök és az NS-t is magába foglaló pártkoalíciót vezető Vojislav Kostunica kormányfő – azonban egy csütörtök estétől péntek reggelig tartó maratoni tárgyalás és egy péntek déli kétórás egyeztetés után a jelek szerint mégis egymás tenyerébe csapott.
Boris Tadic államfõ vezetésével ismét a demokratikus erõk kerülhetnek hatalomra (fotó: MTI)
“Amint ilyen alapon új kormány alakul, Szerbia EU-ba vezető útja azonnal folytatódik” – szögezte le a hírek hallatán Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítésért és balkáni térségért felelős tagja, aki hozzátette, hogy bízik a szerb demokratikus erők vezetésében.
A finn biztos kijelentette: az EU azonnal felújítja a felfüggesztett társulási tárgyalásokat Szerbiával, ha megalakul az új EU-párti és reformer kormány, és kinyilvánítja elkötelezettségét az európai irány iránt.
Vízumkönnyítés jöhet
Olli Rehn kifejtette, hogy az Európai Bizottság kész azonnal parafálni a vízumkönnyítési egyezményt, és megkezdeni a munkát a vízummentes utazási lehetőségek irányában. Újraindulnak továbbá az EU-tagjelöltség előszobáját jelentő társulási és stabilizációs egyezményről folytatott tárgyalások, bár ezek sikeres befejezésének feltétele a teljes körű együttműködés a hágai törvényszékkel.
A január 21-i parlamenti választáson a nacionalista Szerb Radikális Párt – amely együttműködő partnerek híján kormányzásképtelen – szerezte a legtöbb mandátumot. Boris Tadic államfő Demokrata Pártja (DS) 64 képviselői helyhez jutott, Vojislav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) 33, a vele választási szövetséget alkotó Új Szerbia (NS) 10, a G 17 Plus párt pedig 19 képviselővel került be a 250 tagú parlamentbe.
