Az AI „mély megdöbbenésének” adott hangot amiatt, hogy – mint többek között fényképekkel alátámasztva közölte – Peking és Moszkva lehetővé tették, hogy fegyverek áramoljanak a hatalmas északkelet-afrikai országba, ahol azután azokat az emberi jogok „súlyos megsértésére” használták. A jogvédő szervezet adatai szerint a 2004-ben bevezetett fegyverszállítási tilalom ellenére Kína 2005-ben összesen 80 millió dollárért értékesített hadfelszerelést Szudánban, míg Oroszország 21 millió dollár értékben adott el helikopter- és repülőgép-alkatrészeket az afrikai országnak.
A kínai külügyi szóvivő visszautasította az AI vádjait, mondván, azok „alaptalanok”, miután Kínában szigorú szabályok vonatkoznak a fegyverexportra. Az ENSZ múlt havi jelentésében már Kartúm szemére vetette, hogy fegyvereket és hadfelszerelést importál, s ezzel megsérti a világszervezet határozatait.
Az ENSZ-jelentésben és az AI vádiratában is szerepel, hogy a szudáni kormány fehérre festett – s így az ENSZ gépeihez hasonlóvá tett – repülőgépekkel bombázott falvakat a nyugat-szudáni Dárfúrban, ahol a világszervezet becslései szerint 200 ezer ember vesztette életét, s több mint kétmillió lett földönfutóvá a tartományban négy éve kirobbant háborúskodás következtében.
Az AI „határozott cselekvésre” buzdította a nemzetközi közösséget és az ENSZ Biztonsági Tanácsát annak érdekében, hogy „biztosítsák az ENSZ által bevezetett fegyverembargó célját és végrehajtását”. Kína a Szudánban felszínre hozott kőolaj egyik tetemes részének vásárlója. (A Der Spiegelben közölt adatok szerint Kínába irányul Szudán összes exportjának 46 százaléka.) A BT állandó tagjaként meggátolta, hogy Kartúm beleegyezése nélkül ENSZ-békefenntartókat vezényeljenek Dárfúrba.