Nagyvilág

Politikai messiások Kelet-Európában

A közép-kelet-európai térség jellemző sajátsága, hogy a régióban olykor vallási jellegű elemek kerülnek a politikai életbe: hogy olykor „messiási” szerepet vállaló politikusok küzdenek meg egymással - mondta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Vallástudományi tanszékvezetője.

Máté-Tóth András a „REVACERN: vallások és értékek – közép- és kelet-európai kutatási hálózat” című konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a térség összes demokráciájának építésében jellemző a „megváltóalak” felbukkanása. Ehhez a szerephez olyan egyéniségű ember kell, aki karizmatikus, és akiben megvan a készség a messiási szerep vállalására, de az ilyen szerep vállalásához elengedhetetlen a krízisszituáció is.

A vallások története ugyanis azt mutatja, hogy akkor alakultak ki és váltak sikeressé politikai messiások, amikor a nép kritikus történelmi pillanathoz ért – tette hozzá. A „politikai messiások” csak követhetők, nem kritizálhatók. A „hívek” egyfajta passzivitást mutathatnak velük szemben, mert teljes elkötelezettségük vállalása mellett is a háttérben maradhatnak, hiszen a „messiás” helyettük is cselekszik.

A protestáns hagyomány azt mondja, hogy csak kegyelemből és nem a cselekedetek által lehet az üdvösséget elnyerni. Ez a politikára lefordítva azt jelenti, hogy nem az ember egyéni vagy csoportos cselekménye oldja meg az adott politikai problémát, hanem a párt vezetője. Ugyanez a felfogás jellemző ma Magyarországon mind a jobb, mind pedig a baloldalon, ebben nincs lényeges különbség – hangsúlyozta.

A tanszékvezető szerint mindez a térség társadalmi örökségének az eredménye. Bár a demokrácia intézményei kialakultak a volt keleti blokk országaiban, de a saját kezdeményezésre, a belső kritikákra és a modernebb politikai érdekérvényesítésre épülő lelkiségért még „sokat kell gyalogolni Magyarországon”, és a többi közép- és kelet-európai országban is.

A REVACERN az Európai Unió 6-os számú keretprogramjának az utóbbi években egyetlen magyar koordinációjú társadalomkutatási projektje, amelyben tíz ország 14 egyeteme és intézete vesz részt. A 2007 és 2009 között zajló vizsgálat célja, hogy feltárja a vallási és értékdimenziókat Közép-Kelet-Európában, amely térség gondolkodásmódjában, konfliktusaiban és az elmúlt 50-100 év vallási hagyományai és élményei tekintetében is eltér az észak-európai és főleg az amerikai térségtől.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik