A kormányfő szerdán Tokióban az 1947-es, a megszálló amerikaiak által megfogalmazott békealkotmány 60. évfordulóján tartott ünnepségen beszélt az ország alaptörvényével kapcsolatos új kihívásokról, amelyek között az oktatási, a munkaügyi, a gazdasági kérdések épp úgy megtalálhatók, mint a biztonsági feladatok.
Elavult az alkotmány?
„A 21. század új korszakában számos nehéz kérdéssel kell szembenéznünk a tömegpusztító fegyverektől a terrorizmusig, és országunknak aktívan hozzá kell járulnia e problémák megoldásához” – hangsúlyozta Abe.
A japán miniszterelnök és a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetői már kedden egy nagygyűlésen próbáltak híveket toborozni az alkotmányreformnak. Ezen Abe hangsúlyozta, hogy „túl sok idő telt el az alkotmány megszövegezése óta, és egyes záradékai a jelenlegi helyzetben már elavultnak számítanak”.
Nem elég a humanitárius feladat
A nacionalista felfogású Abe Sindzo, aki az Egyesült Államokkal való katonai együttműködés erősítésének és az iskolai hazafias nevelésnek a híve, hatalomra jutása óta a japán haderők alkotmányos korlátainak enyhítését szorgalmazza. Ezek közé tartozik az a cikkely, amely eltiltja a japán hadsereget nemzetközi konfliktusok katonai erővel való rendezésében való részvételtől. 2004 és 2006 között Japán első ízben küldött katonákat háborús zónába, de a japán katonák iraki missziója kizárólag humanitárius célokat szolgált. A japán parlament alsóháza a múlt héten elfogadta az irányelveket az alkotmánymódosításhoz, amelyről népszavazást kell tartani. A felsőházban jelenleg folyik a tervezet vitája.
A legutóbbi japán közvélemény-kutatások szerint gyenge az alkotmánymódosítás támogatottsága. Sokak szerint ugyanis a békealkotmánynak köszönhető, hogy az ország 1945 óta nem keveredett háborúba, nem támadt fel a militarizmus, és így Japán a gazdasági fejlődésre tudott koncentrálni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
