Az autonómia csak akkor válhat működőképes rendszerré, ha komolyan megtervezett gazdasági háttérrel rendelkezik. Az autonómia mint intézményrendszer önmagában nem oldja meg például a szegénység problémáját.
A legsürgősebb feladat most az, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak legyen elegendő saját forrásuk a fejlesztésre, a fiatalok otthon is boldoguljanak, ne kelljen másutt keresniük képzettségüknek megfelelő munkát, és legyen megfelelő számú szakember – mondta Demeter.
Románia „szent teste”
Ezért érlelődött meg 2001-ben a gondolat, hogy Székelyföldből önálló fejlesztési régiót hozzanak létre. A tanácselnök szerint a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nem tükrözik az ország gazdasági realitásait: például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen.
A Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye egy fejlesztési régióban található a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével, noha „köszönő viszonyban sincsenek egymással”. Az így megrajzolt régiókra nem lehet alapozni egészséges fejlesztési stratégiákat – mondta Demeter.
A székelyföldi megyéknek közös fejlesztési régióba kell tartozniuk, ehhez azonban ki kell dolgozni egy önálló székelyföldi stratégiát. Volt, aki szegregációs törekvésekkel vádolta a kezdeményezőket, azzal, hogy ki akarják szakítani az ország „szent testéből” ezt a térséget – utalt a számos korábbi, politikai természetű támadásra.
Időközben azonban bebizonyosodott, hogy korántsem román–magyar problémáról van szó, hiszen más megyék is ugyanazzal a nehézséggel küszködnek, felismerve: a jelenlegi regionális politika Romániában nem a régiókat szolgálja, hanem a különféle bukaresti politikai érdekeket.
Bukarest gátolja a régiókat
Mindenki érezte – nemcsak a magyar, hanem a román vezetésű megyékben is –, hogy ez a rendszer nem működik, Bukarest rendre elsorvasztja a különféle regionális ügynökségeket, a régiók pedig puszta „pénzelosztókká”, degradálódtak, ahelyett hogy komoly szellemi műhelymunkával, tervezéssel foglalkozhatnának – fejtette ki Demeter János.
A megyei közgyűlések országos szövetsége kérte, hogy a román kormány változtassa meg a jelenlegi regionális felosztást. Ez nem történt meg ugyan, de annyit sikerült elérni, hogy ez ma már nem pusztán politikai kérdés, hanem szakmai vitatémává vált Romániában.
Demeter János szerint az új román fejlesztési régiók 2009 és 2013 között alakulhatnak ki, és van esély arra, hogy 2009 körül létrejöjjön egy székelyföldi fejlesztési régió. A fejlettebb európai országokban a fejlesztési régiókat később közigazgatási szerepkörrel ruházták föl, így jöttek létre ott az önkormányzati régiók – emlékeztetett a megyei vezető. Az a cél, hogy amikor Románia önkormányzati hatalmat ad majd a régióknak, addigra Székelyföld már önálló fejlesztési régióként létezzen.
