Koszovó rendezésének egyik megkerülhetetlen kérdése az ottani mintegy 80-100 ezer fős szerb kisebbség jogainak biztosítása. Amennyiben az ott élő szerbség nem érezné biztonságban magát, nem élvezné azt a lehetőséget, hogy jogait gyakorolja, akkor feltehetően elvándorol a tartományból, és az egyik lehetséges irány a Vajdaság lehet – mondta Udvardi Iván, a külügyminisztérium szakállamtitkára pénteken, aki a Függetlenség és autonómia között Koszovó: európai és magyar perspektívák című konferencián.
A szakállamtitkár a távirati irodának kifejtette: a Vajdaság azért lehet vonzó célpont, mert erbia legfejlettebb tartománya, a legmagasabb életszínvonallal. Udvardi Iván kiemelte, hogy a koszovói szerbek “másfajta politikai kultúrával” rendelkeznek, a déli tartományban az etnikai szembenállás átitatta az ott élők gondolkodását. A koszovói szerbek esetleges nagy számú betelepedése a Vajdaságba megváltoztathatná az érzékeny egyensúlyt az ott élő őshonos szerbek és magyarok között – fűzte hozzá.
Udvardi úgy vélte, hogy nincs összefüggés a vajdasági autonómiatörekvések és a koszovói függetlenedés között. Hozzátette: az ENSZ is hangsúlyozza, hogy a koszovói rendezés nem szolgálhat precedensként más térségek vagy államok számára.
Gyakorlatilag már független
Gál Kinga néppárti európai parlamenti (EP) képviselő szerint a nyolc éve fennálló ENSZ-közigazgatás olyannyira eltávolította Koszovót Szerbiától, hogy a tartomány már semmiképpen nem tudna az ország része lenni. A fideszes EP-képviselő úgy vélte, Szerbiának is érdeke a nemzetközi rendezés, hiszen így egy nemzetközileg garantált és ellenőrzött autonómiát kapna.
Várady Tibor egyetemi professzor előadásában azt hangsúlyozta, hogy Szerbia számára még mindig Koszovó elvesztése a tét, habár a tartomány a gyakorlatban már rég nem az ország része.”Az ellenőrzött függetlenség, amit az Ahtisaari-javaslat jelent, voltaképpen nem is megoldási javaslat, hanem az, ami most van: Koszovó de facto független. Nincs szerb rendőrség, nem alkotnak jogot, nincs semmiféle hatáskörű szerb bíróság” – mondta Várady Tibor.
Belgrád nem enged
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa április 4-én kezdte meg a tárgyalásokat Koszovó státusáról. A tanácskozáson Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár megbízottja ismertette a Koszovó státusára vonatkozó javaslatát. Ez nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget vázol fel a nyolc éve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartománynak.
A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, amely szerb részről merev elutasítással találkozik. Belgrádban arra hivatkoznak, hogy Martti Ahtisaari megsérti a Koszovóra vonatkozó utolsó érvényes döntést, az ENSZ BT 1244-es, 1999-ben meghozott határozatát, amely szerint az ENSZ elkötelezett (az akkor még Szerbia és Montenegró alkotta) Jugoszlávia szuverenitásának és területi integritásának megőrzése iránt.
Szerbiában a múlt év végén alkotmányba is foglalták, hogy Koszovó elidegeníthetetlen része az országnak, így alig akad olyan politikus, aki azt meri mondani, talán el kellene engedni a Szerbiával együtt élni nem akaró tartományt. Belgrád ehelyett a legmesszebbmenőkig menő autonómiát ajánl, bár annak pontos kimunkálásával mindmáig adós.
Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, valamint az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád ugyanakkor utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, és esetleg Kína vétót emel az Ahtisaari-javaslat ellen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
