Az arctalan és mindenhol jelenlevő iraki felkelés, valamint a síiták és a szunniták közötti vallási megosztottság még összetettebbé teszi a békeegyeztetéseket – nyilatkozta Henry Kissinger a newsmax hírportálnak. Az elemző szerint Irakban a helyzet bonyolultabb Vietnamnál, ahol olyan felekkel lehetett tárgyalni, amelyeknek a vezetői ellenőrzésük alatt tartottak bizonyos területeket.
Még évekig elhúzódhat
Kissinger, aki nemcsak a vietnami háború egyik fő tervezője volt, Irak ügyében is sok tanácsot adott eddig George Bush elnöknek, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a gyors amerikai csapatkivonás vagy a befolyás hirtelen történő elvesztése zűrzavart idézhet elő.
“Alapvetően rokonszenvezek Bush elnökkel” – mondta Kissinger, akinek Richard Nixon elnöksége alatt először nemzetbiztonsági tanácsadóként, majd külügyminiszterként a mostani irakihoz hasonló mind népszerűtlenebbé váló háborút kellett kezelnie.
Kissinger – aki egy fokozatos csapatkivonást elképzelhetőnek tart – úgy látja, a belső iraki feszültségeket más országok segítségével lehet eloszlatni. Üdvözölte az iraki probléma megoldását célzó nemzetközi konferencia megrendezését. A volt külügyminiszter szerint az iraki háború még évekig el fog húzódni, és Amerika nemzeti érdeke azt követeli, hogy szűnjék meg a pártok háborús civakodása.
Elkerülendő egy új hidegháború
Henry Kissinger szerint a köztük levő feszültségek ellenére sem Washington, sem Moszkva nem kíván újabb hidegháborút. A volt amerikai külügyminiszter a hétfői The Washington Postban jelentetett meg cikket.
A neves külpolitika elemző megállapítja: Washington Moszkva együttműködését keresi az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásában, de sok orosz szemében provokatív tevékenységet folytat Oroszország határai mentén. Eközben mindkét országot fenyegeti a radikális iszlám; az atomhatalmak, főleg a két legnagyobb között kötelező az együttműködés; egy sor kérdés, például a klímaváltozás ügye csak globális szinten kezelhető. Nemzeti érdekeik tehát összefüggnek, egyik fél sem akar és nem is engedhet meg magának egy új hidegháborút.
Kissinger szerint a nagyjából egy időben hatalomra került és egyszerre távozó két elnöknek, Putyinnak és Bushnak mindent meg kell tenniük mandátumuk hátralevő idejében azért, hogy a két hatalom viszonya javuljon. Az amerikai-orosz kapcsolat csak úgy válhat építő jellegűvé, ha az Egyesült Államok feladja “nemzetközi gyámkodásra” való hajlamát, Oroszország pedig felhagy azzal, hogy a nyers erő fitogtatását használja a diplomáciában.
