A tervezett amerikai rakétapajzs egyes elemeinek uniós területre – Csehországba és Lengyelországba – telepítése „befolyással van harmadik országokhoz, főképp Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkra”. Elismerte, hogy biztonságpolitikában a tagországok önállóan dönthetnek, de hozzátette, hogy ez nem mehet szembe az unió általános érdekeivel. A főképviselő szükségesnek mondta, hogy erről a témáról az EU-tagországok is nyílt és világos hangvételű vitát folytassanak.
A vitában a képviselők között felszólalt Szent-Iványi István (SZDSZ) is, aki úgy vélte, Európának elemi érdeke a területének védelmére és a biztonságpolitikai kihívások kezelésére alkalmas katonai kapacitás kiépítése. Amennyiben erre kollektív biztonsági rendszerek keretében nem képes vagy nem hajlandó, nem vitathatjuk el az egyes tagállamoktól a jogot, hogy ez irányú lépéseket tegyenek.
Más témákra térve Solana kijelentette, hogy az Európai Uniónak „nincs joga kudarcot vallani” Koszovóban, ahol a rendőri és polgári feladatokkal óriási felelősséget vesz át a közeljövőben a NATO-tól, miután megszületik az ENSZ döntése a tartomány végleges státusáról. Rámutatott, hogy az EU ottani teljesítménye az egész Balkán stabilitására hatással lehet.
Az uniós illetékes bizakodását fejezte ki, hogy néhány napon vagy héten belül sikerül megoldani az Iránban elfogott brit tengerészek ügyét, és megkezdeni a tárgyalásokat Teheránnal a nukleáris kérdés „végleges megoldásáról”. Egyúttal megerősítette, hogy a közel-keleti rendezésen fáradozó nemzetközi csoport (EU, ENSZ, Egyesült Államok, Oroszország) tárgyalásokra készül Izraellel a palesztin egységkormány megalakulása utáni helyzettel kapcsolatban – a zsidó állammal most először ül asztalhoz a négytagú tárgyalócsoport.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
