Romániában egy miniszter elleni büntető eljárás csak abban az esetben indul meg, ha az államelnök vezette bizottság kellő indítékot talál erre az ügyészség által kiadott nyomozati anyagban. Habár az ön esetében ilyen indítékokat nem találtak, mégsem javasolták az ügy ejtését, sőt a nyomozás folytatása mellett foglaltak állást. Hogy értékeli ezt?
Az eset novemberben kezdődött, amikor négy személyt vettek vizsgálati fogságba azzal a gyanúval, hogy privatizációs tanácsadási szerződések kapcsán információkiszivárogtatás történt. Ezt követően több hónapos szünet következett, melynek során engem is több alkalommal, decemberben és januárban is meghallgattak. Azt már elöljáróban elmondanám, hogy az általam vezetett minisztériumban nem történik magánosítás, csak az előkészítésében veszünk részt. Nem dolgozunk titkosított anyagokkal. Az ügy menete egyébként követi a román belpolitikai válság hullámzását, melynek kezdete tavaly év végére tehető, most tavasszal pedig új lendületet kapott a viszálykodás. Úgy értékelem, hogy a személyem elleni támadásra nem véletlenül került sor éppen most, amikor bel- és külpolitikai szempontból is jelentős döntések előtt áll az ország.
És csakugyan van kellő indíték?
Sokatmondó, hogy az államelnöki bizottságnak az első meghallgatásomtól számítva három hónapra volt szüksége ahhoz, hogy megfogalmazzon egy olyan kétértelmű állásfoglalást, melyben nemhogy bizonyítékot nem tudtak felmutatni az ellenem felhozott vádak mellé, de még indítékot sem tudtak megnevezni. Ezzel a kétértelmű állásfoglalással miniszteri hitelességemet és tisztességemet vonták kétségbe, holott a meghallgatásokhoz minden alkalommal a bizottság rendelkezésére álltam.
A vádak különösen súlyosak, mert állítólag stratégiai ágazatról van szó. Igaz ez?
A médiában valóban stratégia ágazatokról beszélnek, ez azonban nem állja meg a helyét. A Romtelecom például többségében külföldi tulajdonban van, a magánosítás korábban zajlott le. Ismétlem, a Távközlési és Informatikai Minisztériumban egyáltalán nem történt privatizáció. Nemzetközi licitek kiírásáról van szó, melyek alapján tanácsadói cégek megbízását bonyolítottuk le. A Romtelecom esetében a vállalat tőzsdei bevezetéséhez kerestünk konzultánst. Egy nemzetközi licitnek pedig szigorúak a szabályai. Ez az egész jól mutatja, hogy az ügyészek és a bíróság mennyire nincsenek tisztában a modern piaci mechanizmusokkal.
Az ügyészség olyan lehallgatott telefonbeszélgetésekre alapozta a vádat, melyeket két másik személy folytatott, önre csak hivatkoztak, például egyik azt állította, hogy ön elmesélte neki egy harmadik személyről szóló olyan titkosszolgálati dokumentum tartalmát, melyet a román titkosszolgálatoktól kért.
Ezek a vádak már csak azért is alaptalanok, mert egy titkosszolgálati dokumentumot nem szóban kérnek, annak írásos nyoma van, iktatószámmal, mivel minősített dokumentumról van szó. A bizottsági meghallgatáson egyébként világossá tettem, hogy a titkosszolgálatoktól (SRI) semmilyen dokumentumot nem kértem és a tanácsadó cég kiválasztásakor egyáltalán nem dolgoztunk titkosított információkkal. Hogy valakik beszélnek valamit egy jelen nem levő személyről, az – szerintem – megkérdőjelezhető „bizonyíték”, hiszen mindenki azt mond, amit akar, nem? Az államelnöki bizottság előtt is tanúsítottam, hogy nem történtek titkos telefonhívások és egyáltalán nem ismerem, nem találkoztam azzal a személlyel, aki rám hivatkozik az állítólagos kiszivárogtatott információ kapcsán. Biztos vagyok benne, hogy munkatársaim jól végezték a munkájukat. A karácsony előtt letartóztatott személyek is már szabadlábon védekezhetnek.
Nemrég eMagyar pontot avatott a Kovászna megyei Kisbaconban Nagy Zsolt (MTI)
Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke viszont tanúként elismerte a főügyészség szervezett bűnözés elleni osztályán, hogy ő kapott egy osztrák telefonkártyát a Credit Suisse First Boston nevű tanácsadó cégtől. Önnek volt tudomása a külföldi telefonkártyáról, illetve az azon folytatott telefonbeszélgetésekről?
Nem tudtam róla, én is a sajtóból értesültem.
Nem tartja kellemetlennek az RMDSZ ügyvezető alelnökének terhelő vallomását a történtekről?
Egyszer s mindenkorra tisztázni kell az ügyet, mert tele van találgatásokkal. Egy osztrák származású telefonkártya szerintem nem jelent semmit.
Milyen bizonyítékok alapján tartották vizsgálati fogságbant a tavaly letartóztatott négy személyt, köztük a minisztérium egyik munkatársát?
Én ezt kissé hivatali túlbuzgóságnak tartom, ne felejtsük el, hogy ez az ügy a média szeme előtt történt. Már-már a valóságshow határát súrolta, azt leszámítva, hogy senki nem önként vett részt a játékban. Bizonyítékokat kérdez? Talán mégsem volt elég bizonyíték, ha ma már szabadlábon védekezhetnek…
Ön szerint mennyire helyeselhető, hogy a miniszterek elleni büntetőeljárás megindításához közvetlenül az államelnök döntése szükséges?
Ez az eljárás tulajdonképpen arra szolgál, hogy ne lehessen alapos indíték nélkül kivizsgálást kezdeményezni. Vagyis hetente ne lehessen valakit meghurcolni. Szerintem ez rendben is van mindaddig, amíg ezt az elvet betartják és nem válik politikai játszmává.
Ha a büntetőeljárás megkezdődik, az mennyiben befolyásolja az Ön EP-választásokon való indulását és a kampányt?
Az RMDSZ listáján fenntartom az első helyet és a párt vezetése is bizalmáról erősített meg. Akik velem együtt dolgoznak, pontosan tudják, hogy ártatlan vagyok, ennek ellenére a személyes hitelemnek és becsületemnek sokat ártott az ügy. Ezért rendkívül fontos, hogy most lehetőségem lesz tisztázni magam, és végre pontot tehetek az alaptalan rágalomhadjárat végére. A román törvények szerint egyébként csak a büntetőperben jogerősen elítélt képviselő kényszerül visszavonulni a választásokon való megmérettetéstől.
Az ügyészség még el sem indította a büntetőeljárást. Ön szerint mikor zárulhat le az ügy?
Habár a történtek tavaly november óta most új lendületet kaptak, bízom benne, hogy nem újrakezdődik, hanem lassan befejeződik az ügy.
Találkozott 2003-ban Kovács László akkori magyar külügyminiszterrel, aki szintén a bársonyszékrõl mondott le a diplomciáért (MTI)
A kormányfő döntésére a májusra kiírt EP-választásokat a belpolitikai válságra hivatkozva elhalasztották. Traian Basescu államfő a romániai országos választási rendszer megváltoztatásáról, az ellenzék pedig Basescu leváltásáról szeretne referendumot tartani. Ha sikerül keresztülvinni, az előbbi a magyar kisebbségek parlamenti képviseletének jelentős csökkenéséhez, utóbbi pedig előrehozott választások kiírásához vezethet. Az RMDSZ számára mindkét döntés negatív következményekkel járhat. Mennyiben változtatnak ezek a körülmények az RMDSZ EP-választási esélyein?
Az RMDSZ egyik népszavazás megtartását sem támogatja, ugyanis szerintünk nincs rájuk szükség. A területi helyett az egyéni választókerületes szavazás bevezetése azon túl, hogy a kisebbségek számára hátrányos lehet, azért sem lenne célszerű, mert a parlament töredezettségéhez, a döntéshozatali mechanizmus körülményesebbé válásához vezetne. Az egyéni választókerületes rendszer bevezetése kétpárti parlamentnél lehetne indokolt, Romániában azonban nem ez a helyzet.
A másik referendum témáját, az államfő leváltását szintén nem tartjuk indokoltnak, jóllehet valóban voltak esetek, melyek kapcsán Basescu súrolta az alkotmányosság határait. Mégis úgy érezzük, hogy továbbra is az államfő és a kormányfő viszonyának rendezése az egyetlen út, mely a probléma valós megoldásához vezethet. Egyébként jelenleg nem számítunk arra, hogy a közeljövőben a két népszavazás közül bármelyikre sor kerül.
Romániát a strasbourgi parlamentben 35 hely illeti meg, ebből, ha az RMDSZ jól szerepel, tehát eléri az ötszázalékos választási küszöböt, két képviselőt, önt és Winkler Gyulát küldheti. A bekerülő román képviselők mellett kikkel keresik majd az együttműködést a magyar politikusok közül?
Az RMDSZ az Európai Néppárt frakciójában foglal majd helyet, de természetesen a magyar parlamenti pártok teljes spektrumával hajlandó együttműködni, ezenkívül ott lesznek még felvidéki barátaink a Magyar Koalíció Pártjának képviseletében, akikre szintén számíthatunk.
Mennyiben adhat új lendületet Erdély autonómiatörekvéseinek az Európai Parlamentben való politizálás?
Az autonómia kérdése két szinten vetődik fel. Törekvéseinket el kell fogadtatnunk a román politikusokkal, hogy a régiók fejlesztésénél vegyék figyelembe a magyarlakta települések érdekeit. Másrészt a kisebbségi autonómia egészét kell képviselnünk abban az uniós környezetben, amelyben a kisebbségi autonómiával kapcsolatban nincs egységes modell, a kisebbségvédelmet pedig maga az alkotmány sem említi.
Az RMDSZ-en belül felmerült, hogy más erdélyi magyar szervezetekkel közös listát állítson ki, de ezt a lehetőséget végül elvetették. Az RMDSZ-szel való megegyezés hiányában így Tőkés László Királyhágó-melléki püspök önállóan indul. Lehetségesnek tartja, hogy Tőkés László bekerül a parlamentbe, az RMDSZ pedig nem?
Az RMDSZ a kezdetektől fogva nyitott volt az együttműködésre, Tőkés Lászlóval is már nemzeti minimumról beszéltünk. A kiválasztási verseny kezdetén lehetősége lett volna jelezni, hogy ő is indulni kíván a jelölésért, de ezt nem tette meg. Tőkés nem vett részt az első megmérettetéseken, hanem jóval később, a jelölési folyamat lezártakor jelezte szándékát. Az RMDSZ-t tehát nem érheti vád az egységes listaállítás lehetőségének megteremtésével kapcsolatban. Ahhoz egyébként, hogy Tőkés független képviselőként bejusson, a szavazatok egészének harmincötöd részét meg kellene szereznie, melyre gyakorlatilag nincs esély. Ez egyébként már csak azért sem lenne szerencsés, mert az európai parlamenti tevékenység nem egyszemélyes politizálás, hanem csapatmunka.
