Nem sokkal 12 óra előtt az egykori fegyvertárból lett Német Történeti Múzeumban a tagországok vezetői – köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök – jelenlétében az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlament részéről Hans-Gert Pöttering elnök írta alá az unió elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján született dokumentumot.
A teljes nyilatkozatot itt olvashatja >>
Új közös alapot sürget a nyilatkozat
A történelminek minősített nyilatkozat számos kompromisszumot tükröz. Konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget. Nem foglalkozik konkrétan a bővítés további menetével, ehelyett az unió nyitottságának fenntartása mellett emel szót.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt fogadja Angela Merkel német kancellár az Európai Unió ünnepi berlini csúcstalálkozójának résztvevõi számára adott hangverseny elõtt (Fotó: EPA)
Klaus ünneprontó volt
Röviddel az Európai Unió jubileumi csúcsértekezletén a tagállamok által szentesített dokumentum aláírása előtt a cseh elnök az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyilatkozat elkészítését szerinte nem előzte meg demokratikus vita. Klaus sérelmezte, hogy egyes országokat nem vontak be kellő mértékben a tervezet kidolgozásába, s hozzátette, hogy – mint fogalmazott – mindez nem mehet így tovább. A cseh államfő azt állította, hogy Prága csak huszonnégy órával a berlini találkozó előtt kapta meg a dokumentum tervezetét, s ezt rendkívül problematikusnak nevezte.
Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a dokumentum hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában. Kiemeli annak jelentőségét, hogy végérvényesen megszűnt Európa természetellenes megosztottsága, s ezért köszönetet mond Kelet- és Közép-Európa szabadságszerető erőinek.
A Berlini Nyilatkozat az unió meghatározó értékei és legfőbb törekvései között említi a békét és a szabadságot, a demokráciát, a kölcsönös tiszteletet és felelősséget, továbbá a biztonságot, az egyenjogúságot és az igazságot, valamint toleranciát és a szolidaritást.
Hangsúlyozza, hogy az EU a tagállamok egyenjogúságán és szolidaritásán alapul, tiszteletben tartva az egyes tagországok önállóságát és hagyományait. Mindehhez hozzáteszi, hogy a nyelvek, a kultúrák és a régiók sokszínűsége, valamint a határok nyitottsága gazdagítja az uniót.
A huszonhét tagú szervezet előtt álló legnagyobb kihívások kapcsán a dokumentum hangsúlyozza, hogy azok túllépnek a nemzeti határokon, s e kihívásokra az unió csakis együttesen adhatja meg a választ. A legfőbb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot. Hangsúlyozza továbbá az alapvető emberi, illetve szabadságjogok védelmét, s rámutat: a fajüldözés és az idegenellenesség soha többé nem kaphat esélyt.
A Berlin Nyilatkozat síkraszáll a nemzetközi konfliktusok békés megoldása, a szegénység, az éhezés és a járványok leküzdése mellett, hangsúlyozva, hogy az EU a jövőben mindebben vezető szerepet kíván betölteni. Közös cselekvést sürget a dokumentum az energiapolitika és a környezetvédelem területén, kiemelve a klímaváltozás globális fenyegetésével szembeni közös fellépés szükségességét.
Négy magyar pont
A magyar diplomácia számára sikernek minősítette a hét végi berlini EU-csúcson elfogadandó nyilatkozat szövegét Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc kormányfő kabinetfőnöke, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az MTI-nek nyilatkozva. A politikus szombaton Berlinben azt mondta, hogy az EU soros német elnökségétől megkapták a nyilatkozat végleges szövegét, s abban szinte teljesen megjelenik az előzetes tárgyalásokon képviselt magyar álláspont, van ahol szó szerint, másutt pedig szellemében.
A magyar álláspontnak ugyanis négy lényegi eleme volt – emlékeztetett rá. Először is azt akarta a budapesti vezetés, hogy a nyilatkozat tükrözze: az Európai Unió több, mint pusztán gazdasági együttműködés, hiszen a szervezet a politikai kooperációnak is terepéül szolgál. Ez benne van a dokumentumban. Azután a magyarok a közös érdekek kifejtését, ezen belül is különösen a kisebbségek védelmét akarták belefoglaltatni az állásfoglalásba.
Gál J. Zoltán hangoztatta, hogy a szövegben benne van a tolerancia követelménye, az idegengyűlölet elleni fellépés, a nyelvek, kultúrák, régiók sokszínűségének fontossága, azaz azt végül is minden kisebbség a magáénak érezheti, abba saját védelmét beleláthatja. Harmadik elemként Magyarország azt szerette volna, ha a dokumentum leszögezi az EU nyitottságát, azaz készségét a csatlakozási folyamat továbbvitelére: s a nyitottság szó valóban benne van a szövegben. Végül pedig Magyarország azt sürgette, hogy a dokumentumban az Európai Unió vállaljon kötelezettséget saját politikai alapjainak megújítására 2009-ig, s ez is bekerült a végleges tervezetbe.
Legalább olvasóbarát
A kérdésre, hogy a nyilatkozatból azért mégis kimaradtak olyan kulcsszavak, mint például az “alkotmány” (az EU jelenlegi válságát az uniós alkotmány két évvel ezelőtti francia és holland elutasítása okozta, s a jelenlegi német elnökségnek legfontosabb feladata éppen az, hogy kiutat találjon e helyzetből), illetve a “bővítés” kifejezés, az államtitkár közölte: olyan szöveg kellett, amit mind a 27 tagország el tud fogadni, s ami közös alapot teremt a további munkára. “Az olyan változatokat érdemes volt kerülni, ami a tagok közötti konfliktusokat nyitotta volna meg” – vélte Gál J. Zoltán.
A magyar politikus egyébként kimondottan üdvözölte, hogy a Berlini Nyilatkozat – amit vasárnap fogadnak majd el az EU-tagállamok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc – kimondottan “olvasóbarát”, azaz rövid, közérthető, s kerüli a jogi fogalmakat. Emellett pedig azt is előnyeként említette, hogy a szöveg az alkalomhoz illően emelkedett szellemű. A Berlini Nyilatkozattal ugyanis az EU arról emlékezik meg, hogy ötven évvel ezelőtt írták alá a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Unió elődjeként szolgáló Európai Gazdasági Közösséget.
És a kereszténység
XVI. Benedek pápa szombaton élesen bírálta az Európai Uniót amiatt, hogy az alapításának 50. évfordulójára emlékező nyilatkozatokban, beleértve a Berlini Nyilatkozatot is, nem tesznek említést Istenről és Európa keresztény gyökereiről. Európai püspökök előtt elhangzott kemény hangú beszédében a római katolikus egyház feje úgy vélekedett, hogy Európa önmagát tagadja meg, amikor megfeledkezik Istenről és keresztény gyökereiről, ezzel pedig saját identitásában kételkedik, ami veszélybe sodorhatja az unió fellendülését.
“Nem gondolhatunk egy igazi közös európai ház építésére, miközben nem törődünk kontinensünk népeinek tulajdon identitásával(…)egy történelmi, kulturális és erkölcsi identitással(…), olyan értékek együttesével, amelyet a kereszténység segített összekovácsolni” – mondta a pápa az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által rendezett ünnepi kongresszus részvevőit fogadva. A kereszténységnek ily módon nem csak történelmi, de “alapító” szerepe is van – tette hozzá XVI. Benedek.
