Nagyvilág

Teheránban vannak az elrabolt brit katonák

Irán szerint a brit katonák beismerték, hogy nem Irak, hanem Irán területén fogták el őket. A britek magyarázatot követelnek a súlyos incidensre és az elrabolt 15 katona szabadon bocsátását.

Teheránba vitték kihallgatásra szombaton a brit királyi haditengerészet és tengerészgyalogság 15 katonáját, akiket az iraki-iráni határon húzódó Satt-el-Arab folyó torkolata közelében, a Perzsa-öbölben előző nap fogtak el. Az iráni hadsereg egyik tábornoka szerint a britek elismerték, hogy behatoltak az iráni felségvizekre, a teheráni külügyminisztérium szóvivője elítélte az “agressziót”.

“A brit haditengerészet nyolc és a tengerészgyalogság hét katonáját, akiket pénteken fogtak el a nemzetközi határok megsértése és az iráni felségvizekre történt illegális behatolás miatt, szombat reggel Teheránba szállították, hogy magyarázatot adjanak agressziójukra” – adta hírül az iráni Forradalmi Gárdához, az iszlám rezsim ideológiai hadseregéhez közel álló Fars hírügynökség.

A hadsereg egyik magas rangú tisztségviselője, Ali Reza Afsar tábornok később a szintén félhivatalos ISNA hírügynökségnek kijelentette: a katonák bevallották, hogy jogtalanul hatoltak be iráni területi vizekre. Afsar előzőleg az állami rádióban is azt állította “vallomásokra” és egyéb bizonyítékokra hivatkozva, hogy a brit katonákat iráni területen fogták el. “A vizsgálat még folyik, (a britek) egészségesek és nincs semmi gond” – tette hozzá.

A tábornok kijelentéseire regálva egy teheráni brit diplomata leszögezte: London változatlanul fenntartja, hogy a katonákat iraki vizeken fogták el. Teherán szerint a britek szándékosan kockáztattak és tudatában voltak annak a körülménynek, hogy iráni területre léptek.

Ők tudták?

“Irán határozottan elítéli a brit erők jogellenes behatolását felségvizeire. A nemzetközi jogba ütköző, gyanús akcióról van szó” – jelentette ki Mohammad Ali Hoszeini külügyi szóvivő, akit az ISNA hírügynökség idézett. A szóvivő elítélte “Irán szuverenitásának megsértését” és hozzáfűzte: London “semmilyen ürüggyel nem bújhat ki felelőssége alól”.

“Az iráni kézre került brit katonák nagyon is jól tudták, hogy iráni felségvizeken vannak. Magyarázataikon kívül az elfogott hajókra felszerelt, földrajzi adatokat rögzítő műszerek is tökéletesen mutatják, hogy tudatosan hatoltak be iráni területi vizekre és maradtak is ott” – mondta még Afsar tábornok bejelentése előtt egy közelebbről meg nem nevezett tisztségviselő, akit a Fars idézett. “Határőreink csak kötelességüket teljesítették” – toldotta meg az illető.

London kemény, de udvarias

A brit külügyi tárca pénteken magyarázatot követelt a súlyosnak minősített incidensre, mivel álláspontja szerint a katonák a csempészés megakadályozásának a feladatával iraki területi vizeken járőröztek és onnan hurcolták el őket. Még aznap délután a külügyminisztériumba kérették Irán londoni nagykövetét, és “kemény, de udvarias hangnemben” kértek tőle maradéktalan magyarázatot a történtekre, valamint a katonák azonnali szabadon bocsátását és felszerelésük visszaszolgáltatását követelték. Szombaton ismét bekérették a brit külügyminisztériumba Raszúl Movahedian nagykövetet, akinek ezúttal Lord David Triesman külügyi államtitkár ismételte meg a katonák haladéktalan elengedésére vonatkozó követelést.

A két ország közötti feszültség jeleként mintegy 500 iráni egyetemista tüntetett a Satt-el-Arab (perzsa nevén Arvandrud) partján, elítélve a “brit agressziót” és a “Halál Amerikára, halál Izraelre” jelszót skandálva. Az incidens London szerint úgy történt, hogy a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattjáról két motoros gumicsónak indult egy hajó ellenőrzésére, mert a brit egységnek az a gyanúja támadt, hogy autókat csempésznek rajta. Az ellenőrzés közben érkezett a helyszínre több iráni járőrhajó, amelyek körülvették, és fegyverrel iráni területre kényszerítették a brit katonákat.

Nem egészen három éven belül másodszor történik hasonló eset a térségben; az iráni Forradalmi Gárda egységei 2004 nyarán nyolc brit haditengerészt fogtak el a Satt-el-Arabon (amely a Tigris és az Eufrátesz 150 kilométer hosszú közös torkollati szakasza), és vittek iráni területre. Akkor négynapi diplomáciai alkudozás után sikerült elérni a brit katonák szabadon engedését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik