Az Európai Unió nyitottságával és a jövő generációi iránti felelősségvállalással is foglalkozik a berlini nyilatkozat, melyet vasárnap írnak alá az EU vezetői. A szöveg említést tesz az Unió sokszínűségéről és az EU nyitottságáról is, viszont nem szerepel majd benne az alkotmány fogalma. Várhatóan egy általánosabb utalás lesz a dokumentumban arra, hogy szükség van az intézményes reform megvalósítására, mégpedig 2009-ig.
Tömörség öt fejezetben
Az ünnepélyes hangvételű dokumentum – melyet hivatalosan is berlini nyilatkozatnak neveznek majd – kidolgozói a tömörségre és a közérthetőségre törekedtek, így a szöveg meglehetősen rövid, két, legfeljebb három oldalas lesz, és várhatóan öt részből áll majd.
Az első fejezet az unió eddigi ötven évének legfőbb sikereit (mint például az integráció szorosabbá válását, a belső piac fejlődését, a közös valuta bevezetését), illetve a kelet-európai államok csatlakozásának jelentőségét taglalja. A második fejezet a tagállamok közötti együttműködéssel, valamint a tagok egyenlő jogaival és kötelességeivel is foglalkozik.
A nyilatkozat harmadik fejezete az Európai Unió közös értékeire világít rá, többek között az emberi jogok sérthetetlenségét, a szabadság, a felelősség és a szolidaritás szükségességét hangsúlyozza. A negyedik rész az unió belső és külpolitikai prioritásait (mint például a környezetvédelmet, az energiapolitikát, terrorizmus elleni harcot) veszi számba. Az ötödik fejezet taglalja – az alkotmány helyett – az intézményes reformok szükségességét.
Fogalom-meghatározás nélkül
A dokumentum megpróbálja áttekinteni az elmúlt ötven esztendő eredményeit, különös tekintettel arra, hogy Európa megosztottsága az Unió létrehozásával véget ért. Számba veszi majd az alapértékeket is, mint például az emberi méltóság, a demokrácia, a tolerancia, a jogállamiság, viszont nem szerepel majd a dokumentumban az alkotmány fogalma.
A szöveg említést tesz majd az Unió sokszínűségéről és az EU nyitottságáról is. A dokumentum várhatóan leszögezi azt is, hogy a jövő generációi iránt felelősséggel kell viseltetni. A tervezet várhatóan kitér arra is, hogy az EU jövője előtt álló kihívásokra a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig megoldást kell találni.
Lobbizók és aláírók
Magyarország korábban azért lobbizott, hogy a szövegben nagyobb hangsúlyt kapjon az EU nyitottsága, illetve a nyilatkozat kitérjen a kisebbségek jogaira is. Az előbbi várhatóan szerepelni fog a végső nyilatkozatban. A lengyelek és a britek követelésre, a német házigazdák legnagyobb bánatára viszont a dokumentumban valószínűleg nem szerepel majd az alkotmány fogalma.
A lengyel vezetők szorgalmazására pedig a berlini nyilatkozat utalni fog a keresztény gyökerekre. A bővítés menetét illetően míg Finnország és Nagy-Britannia az unió nyitottságát kívánta szövegbe foglalni, addig Németország és Franciaország az intézmények zavartalan működésének feltételére akarta helyezni a hangsúlyt.
Egyelőre még kérdéses a berlini nyilatkozat aláíróinak a személye. Az egyik változat szerint mindössze három konzervatív politikus (az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, José Manuel Durao Barroso, az Európai Biztottság elnöke és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke) írja alá. A másik – és kevésbé valószínűnek számító – alternatíva szerint mind a huszonhét tagország jelen lévő állam-, vagy kormányfőjének aláírása szerepel majd a dokumentumon.
