A Királyi Külügyi Intézet – székhelye után közkeletű nevén Chatham House – átfogó összeállítása szerint Teherán, valamint Washington és Jeruzsálem “máris feszült és gyorsan romló” viszonyának “nagyon veszélyes dimenziójává” vált az iráni nukleáris program. Az elemzés szerint az e programmal kapcsolatos félelmek, amelyeket Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök gyújtó retorikája is tetéz, azt jelentik, hogy minden olyan nap, amely a nemzetközi közösség közbelépése nélkül telik el, tovább növeli az iráni atomlétesítmények elleni izraeli támadás veszélyét, jóllehet nem ez Izrael és az Egyesült Államok által elsődlegesen pártolt megoldás.
Mivel Izraelnek nincsenek diplomáciai eszközei Iránnal szemben, és gazdaságilag sem tud neki ártani, a jeruzsálemi döntéshozók arra a következtetésre juthatnak, hogy az egyetlen lehetőség – ha az iráni atomprogram leállítását célzó nemzetközi erőfeszítések kudarcba fulladnak – a katonai csapás.
Az elemzés felidézi, hogy Dan Haluc volt izraeli vezérkari főnök – amikor azt kérdezték tőle, hogy Izrael meddig hajlandó elmenni az iráni nukleáris program leállítása végett – azt mondta, hogy “kétezer kilométerre”. Nagyjából ennyi a távolság Izrael és az iráni Natanzban és Iszfahánban működő atomlétesítmények között – jegyzi meg a Chatham House elemzése.
A londoni intézet szerint az izraeli döntéshozóknak az iráni vezetés által hangoztatott szélsőséges gyűlölet, a zsidó állam felszámolására tett felhívások, és az Izraelre végzetes csapást mérni képes katonai potenciál fejlesztésének kombinációjával kell szembenézniük.
Bármennyire is hangsúlyozzák az izraeli politikusok a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések fontosságát, nehéz elképzelni, hogy ezen erőfeszítések kudarca esetén Izrael tétlen marad, tekintve annak a veszélynek a mértékét, amelyet Jeruzsálemben tulajdonítanak Teherán atomprogramjának és az iráni vezetés szándékainak – áll a hétfői londoni elemzésben.
A Chatham House szerint azonban a katonai akciónak katasztrofális következményei lehetnek. Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy Irán azonnal megtorló rakétacsapást mér Izraelre és a Perzsa-öböl mentén lévő amerikai katonai támaszpontokra. Iránnak akár ötszáz, különböző típusú ballisztikus rakétája is lehet, 300 és 2000 kilométer közötti hatótávolsággal, amelyekkel Izrael, a térségi amerikai támaszpontok, valamint az Egyesült Államokkal szövetséges Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein is elérhető.
Az iráni katonai megtorlás valószínű célpontja azonban Izrael két sűrűn lakott térsége, Tel-Aviv és Haifa lenne. Egy ilyen támadás komoly veszteséget okozhat a lakosság körében, ráadásul Haifa környékén petrolkémiai üzemek és egy olajfinomító is működik, és egy telitalálat hatalmas környezeti katasztrófához vezetne.
Valószínűtlen ugyanakkor, hogy Irán Jeruzsálemet is célba venné, annak kockázata miatt, hogy iszlám szent helyeket is találat érhet. Az iráni válaszlépések között lenne jó eséllyel a Hormuzi-szoroson áthaladó, a világ olajellátásának 40 százalékát jelentő olajszállítások leállítása. Ezután Irán kijátszhatja az Egyesült Államok elleni legerősebb aduját is: ez Irak tevőleges destabilizálása, valamint az iraki síita többség és az amerikai erők közötti koncentrált konfrontáció kirobbantása, ami a jelenleginél is kevésbé elérhetővé tenné az iraki amerikai politika céljait. Irán mindemellett megpróbálkozhat Szaúd-Arábia és más, jelentős síita lakosságú Öböl menti országok destabilizálásával is.
Az egyoldalú izraeli csapást minden bizonnyal a nemzetközi közösség is elítélné, több ország akár a diplomáciai kapcsolatokat is megszakítaná a zsidó állammal. Izraelt a gazdasági szankciók is érzékenyek érintenék, különösen legfőbb kereskedelmi partnere, az Európai Unió részéről – áll az elemzésben.
A Chatham House jelentésének végkövetkeztetése szerint jelen pillanatban akár Izrael – az Egyesült Államok hallgatólagos beleegyezésével -, akár maga az Egyesült Államok is elszánhatja magát az egyoldalú katonai csapásra. Egy ilyen katonai akció késleltetheti ugyan egy időre az iráni nukleáris fejlesztést, súlyos következményekkel járhat azonban abból a szempontból is, hogy Izrael képes lesz-e hosszú távra biztosítani pozícióját a térségben – fogalmaz a londoni Királyi Külügyi Intézet hétfőn kiadott elemzése.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
