A korábbi szociáldemokrata kancellár úgy vélekedett: valójában olyan kísérletről van szó, amelynek célja Oroszország értelmetlen bekerítése. “Mindez teljes mértékben ellentétes Európa érdekeivel” – hangoztatta a korábbi szociáldemokrata-zöld kormány vezetője, aki hivatali ideje alatt mindvégig szoros kapcsolatokra törekedett Moszkvával, s – mindenekelőtt Irak kapcsán – többször is bírálta az Egyesült Államok külpolitikáját.
Globális fegyverkezési verseny?
Gerhard Schröder a tervezett rakétatelepítéssel kapcsolatban óvott egy globális fegyverkezési versenytől. Utódját, a konzervatív Angela Merkel kancellárt arra szólította fel: vesse latba befolyását, illetve Washingtonhoz fűződő kapcsolatait annak érdekében, hogy az Egyesült Államok mondjon le a kelet-európai rakétatelepítésről.
Schröder szerint az Oroszországgal kapcsolatos európai, illetve amerikai érdekek teljes mértékben különböznek egymástól. Washington stratégiáját hatalmi politikai szempontok, továbbá az a törekvés határozzák meg, hogy az Egyesült Államok katonai téren is vezető szerepre tegyen szert – jelentette ki a volt kancellár, hozzáfűzve: a NATO keleti kibővítése Oroszország határig ennek jegyében történt.
Moszkva aggodalmai
Ezzel egy időben jelentették be hivatalosan Berlinben, hogy a hét közepén a német fővárosba érkezik Henry Obering altábornagy, az amerikai védelmi tárca rakétavédelmi felelőse. Értesülések szerint Obering igyekszik megnyerni az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő német kormány támogatását a rakétatelepítéshez, hangsúlyozva: a telepítés nem Oroszország ellen irányul, hanem más – mindenekelőtt az iráni – fenyegetések elhárítását célozza.
Az orosz kormány az elmúlt hetekben több alkalommal is élesen tiltakozott a rakétatelepítés ellen, s ellenintézkedéseket helyezett kilátásba annak megvalósulása esetén.
A német kormány ugyancsak bírálta a rakétatelepítési tervet, hiányolva az Oroszországgal való konzultációkat, s elvetve a telepítéssel kapcsolatos amerikai indokokat.
