Nyílt ellenzőkre a kezdeményezés nem talált, de határozott támogatókra sem – mondta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ülés pénteki befejeződését követően tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: Magyarország két másik prioritását, hogy a nyilatkozat fejezze ki a nyitott ajtók elvének fennmaradását az unió értékeit osztó és a tagsági követelményeknek megfelelő országok számára, illetve hogy a dokumentum foglaljon állást a nyitott intézményi kérdések 2009-ig közös akarattal történő megoldása mellett, a tagországok részéről nyitottság fogadta.
A kisebbségek ügyének nyílt formájú megfogalmazását illetően Gyurcsány úgy fogalmazott: az állam- és kormányfők általában támogatják, hogy az EU-ban a sokszínűség és a tolerancia folyamatosan hangsúlyozandó és a berlini nyilatkozatban is megjelenő elv legyen, és érthessék bele a kulturális, vallási és egyéb tényezők mellett az etnikai sokszínűséget is. A kisebbségek önálló említését illetően azonban “nagyfokú a bizonytalanság” a nyilatkozatokban.
A kormányfő leszögezte azt is: Magyarország érvelni fog az utolsó pillanatig, amíg a szöveget végső formába nem öntik. Nincs még egy olyan uniós nemzet, amelynek negyede-harmada a politikai nemzet határán túl él – emlékeztetett -, és míg Magyarország számára ez a téma megkerülhetetlen, a többiek számára “messze nem akkora kihívás”.
Előző nap a miniszterelnök arról is beszélt, hogy “sok ország nem érdekelt ennek a kérdésnek a napirendre tűzésében, vagy mert közvetlenül neki is vannak kisebbségi kérdésekben belső vitái, és nem kívánja, hogy ezt a vitát európai deklarációval befolyásolják”, vagy mert nem tartja elég fontosnak ahhoz, hogy konfliktusos szerepet vállaljon e kérdésben. A nyilatkozattól az uniós politikai elit azt várja, hogy kilendíti az EU-t abból az intézménykorszerűsítési zsákutcából, amelybe az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai elutasítása után került.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a legnagyobb vita most arról szólt, hogy a történelmi gyökerek és előzmények körében említésre kerüljön-e a zsidó-keresztény kulturális hagyomány vagy sem. A magyar miniszterelnök “a vita intenzitásából és a megosztottságból” arra következtetett, hogy “az egyébként nyilvánvalóan létező történelmi-kulturális összetevőt” nem foglalják be a berlini nyilatkozatba. Ugyanez történt az alkotmányos szerződés vitájában is – emlékeztetett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
