Polgár Viktor emlékeztetett arra, hogy Javier Solana a magyar miniszterelnök február 8-i levelére reagált. Gyurcsány Ferenc akkor a főmegbízott mellett José Manuel Barrosóhoz, az EU Bizottságának elnökéhez, illetve Angela Merkel kancellárhoz, az EU soros elnökéhez írt levélben fejtette ki a magyar véleményt Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott koszovói rendezési javaslatáról.
Cél: a stabilitás
A közlés szerint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője február 23-án kelt válaszában megerősítette: az Európai Unió a továbbiakban is jelentős erőfeszítéseket tesz a nyugat-balkáni régió tartós stabilitásának és a Koszovó területén élő közösségek jövőjének biztosítására. “Koszovó státusa rendezésének célja a régió stabilitásának biztosítása, míg a bizonytalanság destabilizációt jelent. Az Európai Unió mielőbb fenntartható megoldást kíván találni a koszovói kérdésben” – írja Javier Solana.
A főképviselő a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan hangsúlyozza: a fenntartható rendezésnek átfogó és hatékony intézkedéseket kell tartalmaznia valamennyi koszovói közösség biztonságának és jövőjének biztosítására – áll a közleményben.
Európai törekvések
A magyar külügyi szóvivő közlése szerint Javier Solana azzal is egyetértését fejezte ki, hogy meg kell erősíteni Szerbia európai törekvéseinek támogatását. Az Európai Tanács kész az új szerb kormánnyal ennek érdekében tevékenykedni – írja a főmegbízott. Ennek fontosságát Gyurcsány Ferenc február eleji levelében külön hangsúlyozta – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök február 8-ai levelében azt írta: Magyarország abban érdekelt, hogy Koszovóról olyan döntés szülessen, amely tartós stabilitást biztosít a térségben, és fontosnak tartja, hogy a tárgyalásokon minden érintett fél ésszerű időkeretben, érdemben kifejthesse a véleményét. A magyar kormányfő kitért arra is: Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott koszovói rendezési javaslatában számunkra kiemelten fontosak a koszovói közösségek jogaira, az autonómiára vonatkozó részek.
