A szociális területre vonatkozó, átfogó Eurobarométer felmérést az Európai Bizottság ismertette, bejelentve úgynevezett nyilvános konzultációt – bárki hozzászólására nyitott társadalmi párbeszédet – is, hogy “számba vegye az európai társadalmakban jelenleg tapasztalható szociális realitásokat és tendenciákat”.
José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök a jövő heti állam- és kormányfői találkozón is napirenden szereplő témával kapcsolatban emlékeztetett arra: “az Európai Unió célja jelenleg az, hogy a globalitás korában képessé tegye Európa polgárait jólétük, a társadalmi szolidaritás és biztonságuk növelésére”.
A tavaly év végén végzett felmérés szerint az akkori 25 EU-tagország lakosságának átlagosan 83 százaléka elégedett saját életszínvonalával, de Magyarországon például csak 64 százalék. Ennél negatívabban csak a balti államok és az akkor még nem tag Románia és Bulgária lakossága nyilatkozott. Legborúlátóbbnak általában a kelet-európai új tagállamok lakói bizonyultak. Az uniós lakosság 77 százaléka elégedett az orvosi ellátással, 71 százalékuk (Magyarországon 74) pedig a körzetükben található iskolákkal. Ötvenegy százalék (Magyarországon 39) ítéli úgy, hogy a szociális jóléti rendszer megfelelő mértékű biztonságot nyújt számára.
A megkérdezettek hetven százaléka (Magyarországon 69) sötétedés után is biztonságban érzi magát az utcán. Az európai uniós polgárok 85 százaléka biztos benne, hogy az elkövetkező hónapokban megtartja állását (Magyarországon 74).
A megkérdezetteknek csak kevesebb, mint egyharmada bízik országa intézményeiben. A legaggasztóbb kérdésnek uniós szinten a munkanélküliséget tartják (36 százalék), megelőzve a megélhetési költségeket (35 százalék ) és a nyugdíjakat (30 százalék). Az európai uniós polgárok egynegyede számol az elszegényedés lehetőségével, és 62 százaléknak (Magyarországon 74) meggyőződése, hogy élete során valamikor mindenkinek számolnia kell a szegénység kockázatával.
