A Külügyminisztérium külkapcsolati stratégia kidolgozására kért fel több mint húsz neves – bal-, illetve jobboldalinak mondott – szakértőt, akik közül többen kritikusan ítélik meg a tárca teljesítményét. A dokumentum a nyár elejére készül el, az első következtetésekről hétfőn számol be Göncz Kinga külügyminiszter.
A lap által megkérdezett szakértők egyetértettek: a NATO- és az EU-tagság érdekében kifejezetten „hajtott” a magyar diplomácia, ehhez képest az utóbbi években vészes lazítás tapasztalható. Miközben gyökeresen átalakult Magyarország környezete, az 1990-es évek közepéig konszenzuson alapuló külpolitika a belpolitikai marakodások áldozata lett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltáskor vezető szerepet játszó Magyarországot a külföld elkezdte „leértékelni”.
A készülő külkapcsolati stratégiát paradigmaváltásnak nevezte Gyarmati István, a szakértői véleményeket koordináló ötfős testület tagja. A Demokrácia Központ vezetője szerint kiderül, hogy Magyarország egy alkalmazkodó vagy proaktív külpolitikát kíván-e folytatni. Gyarmati kiemelt külpolitikai érdekérvényesítési lehetőséget lát a honvédségben is.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő arra buzdít, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európában és a Balkánon igyekezzen pozíciókat szerezni. Ehhez – a szükséges kutató és elemző háttérintézmények mellett – sokkal hatékonyabb információszerzés szükséges, s ebben a szégyenlőséget félre téve jóval nagyobb szerepet kéne biztosítani a titkosszolgálatoknak.
Sokkal bátrabban lehetne élni a kultúrával, hiszen ebbe a kérdésbe az Európai Unió sem szól bele – vélte Prőhle Gergely, volt berni és berlini nagykövet. Ráadásul a magyar kultúra sokszínűségét tovább tarkítják a határon túli magyar közösségek és magyarországi kisebbségek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
