Tömeggyilkosért aggódik a spanyol kormány

Súlyos, életveszélyes állapotának köszönhetően valószínű, hogy hamarosan szabadulni fog a több mint 100 napja éhségsztrájkoló ETA-tag, Juana Chaos, miután a spanyol Legfelsőbb Bíróság három évre csökkentette büntetését. A szervezet egyik fontos tagját korábban már összesen háromezer éves börtönbüntetésre ítélték, mert 1980-ban meggyilkolt 25 embert, 2004-ben azonban elengedték. Nem sokkal szabadulása után ismét rács mögé került, majd miután tavaly télen tizenkét év és hét hónapos börtönre ítélték, éhségsztrájkba kezdett.

A madridi kommandó volt vezetője eddig összesen 18 évet töltött rács mögött, és azt remélte, hogy tavaly év végén végleg szabadulhat, az ügyészek azonban újabb vádakkal álltak elő: a baszk nyelvű Gara című lapban terrorcselekmények elkövetésével fenyegetőzött.

Juana Chaos az utóbbi néhány hónap alatt 18 kilót fogyott és egy ideje már súlyos állapotban fekszik a börtönkórházban. Az orvosok szerint, ha tovább folytatja az éhezést, hamarosan meghal, így nehéz nem összefüggést keresni a fogvatartott állapota és az enyhítés között, a spanyol kormány ugyanis joggal aggódik a terrorista életéért. Ha meghal a beteg férfi, valószínűleg újabb merényletsorozat kezdődik Spanyolországban, hiszen az ETA ezt is a kormány számlájára írja majd – fogalmazott lapunknak Harsányi Iván, a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének professzora.

Pedig Chaos az év elején készült interjújában maga is azt mondta: egyetért azzal, hogy a kormány 2006. június 29-én tárgyalást kezdeményezett az ETA vezetőivel, ezek ugyanis megoldhatják végre a politikai konfliktust Baszkföld, valamint a spanyol és francia tartományok között. (A 2003 óta a halálos merényletektől tartózkodó ETA tavaly márciusban hirdetett tűzszünetet, de december végén – a béketárgyalások kellős közepén – merényletet hajtott végre a madridi repülőtéren, és megölt két ecuadori állampolgárt.)

Több százezren az utcán

A lakosság többsége azonban nem nézi jó szemmel a kormány és az ETA közti tárgyalásokat. Az El Mundo napilap januárban készült felmérése szerint a spanyolok 48 százaléka szerint véglegesen be kell szüntetni a kapcsolatot a szakadár szervezettel. A megkérdezettek több mint 33 százaléka azonban csupán a kapcsolatok felfüggesztése mellett áll ki, és nem zárja ki, hogy a baszk függetlenség kivívását célul kitűző szervezettel felújítsák a párbeszédet, ha készek letenni a fegyvert.

A szervezettel szembeni elutasítás érthető: eddig ugyanis közel 850 halálos áldozata van a merényleteknek, a sebesültek száma pedig több ezer. Nem felejtenek az áldozatok hozzátartozói sem, ezért havonta tartanak nagyobb megmozdulásokat, hol a kormány politikáját támadva, hol pedig az ETA ellen emelve fel szavukat – hol pedig együtt mindkettő ellen. Mint például azon a február eleji madridi tüntetésen, amelyen száznyolcvanezren vettek részt a Plaza de Cibelesen és környékén. A megmozdulást korábban ETA-ellenesként aposztrofálta spanyol sajtó ám aznap kiderült: egyúttal kormányellenes tüntetésről van szó (elég volt ugyanis megnézni a transzparensek feliratait: „Nem a céljaidra, Mr. Zapatero, Hazug Zapatero, Gyáva és felelőtlen vagy!”)

Fegyverek nélkül

Az ETA tagjai és a politikai szárnyának tekintett, ám betiltott Batasuna vezetői hangsúlyozzák: még nincs vége a tavaly kihirdetett tűzszünetnek, ami tulajdonképpen állandó, de nem végleges. A kormányfő legfontosabb célja mindenesetre mind a mai napig, hogy mind az ETA-nak, mind a Batasunának ki kell jelentenie: elítéli a fegyveres harcot vagy feloszlatják önmagukat. Egyik sem történt még meg, és a madridi tüntetők szerint nem is fog, amíg le nem mond a jelenlegi kormányfő.

A kormány ez ügyben hiányos társadalmi támogatottsága mellett azonban az ETA sem egységes – idézi az El País című jobboldali lapot Harsányi Iván, rámutatva, hogy szakadás történt a szervezetben. A decemberi béketalálkozón résztvevők, valamint a madridi merényletet végrehajtók ugyan egy szervezetből valók, de nem egy a törekvésük.

Ezt igazolják Financial Times értesülései is, a lap ugyanis úgy tudja, hogy az ETA folytatja terrorista tevékenységeit, és merényletet tervez az America’s Cup következő spanyolországi fordulójára. Az újság úgy értesült, hogy a szeparatista szervezet Valenciába küldött egy 26 éves férfit, hogy tájékozódjon a verseny rendezésének körülményeiről. A feltételezett merénylőt letartóztatta a spanyol rendőrség. Az America’s Cup spanyol futama áprilisban indul a keleti kikötővárosból. A fontosabb létesítmények védelmét megerősítették, megfigyelőrendszert alakítottak ki.

Több módon a függetlenségért

A kusza problémacsomó az indítékok megértése nélkül, politikai síkon nem bogozható ki, megérteni csak történetében lehet – hangsúlyozza a történész. A mai Baszkföld gazdasági és társadalmi szerkezete szilárd, a nép nemzeti tudata erős, kultúrája virágzik, az egyik legeredetibb Európában. Nyelvét már csak a kisebb falvakban beszélik, mégis külön, baszk nyelvű rendőrsége van, ami egyedi kiváltságot jelent Spanyolországban.

A tartományi autonómiatörekvés modern formájában is jóval több, mint százéves jelenség. Ennek az ETA csak egyik elágazása, amely érintkezhet, összefonódhat vagy éppen ütközhet a baszk nacionalizmus több más vonulatával. Az utóbbiak hívei úgy érzik, hogy a terrorszervezet megfosztja őket hitelüktől, hogy a spanyol alkotmány kereteit elfogadó helyi pártok (köztük a legfontosabb, a Baszk Nacionalista Párt) elárulják a nemzeti ügyet, amelynek végcélja Baszkföld teljes függetlensége, az önálló baszk állam. Ebbe az egységes államba már nem tervezik bele Dél-Franciaország baszk megyéit – Lapurdi, Zuberoa, Alsó-Navarra – ugyanis a francia belügyminiszter nem hajlandó tárgyalni a baszkokkal. Nicolas Sarkozy úgy véli: az ETA spanyol ügy.

Az Európai Unió is hasonlóképpen vélekedik, ugyanakkor zavarban van, mert nem tudnak mit kezdeni a baszkok elszakadási törekvéseivel. Az unió ugyanis az országon belüli régiókban gondolkodik, nem pedig külön államokban. Ettől függetlenül számon tartja listáján a terrorszervezetet, hasonlóképpen mint az Egyesült Államok.