Megállapodás született kedden Pekingben az észak-koreai atomfegyverprogram felszámolásáról a Phenjan előidézte nemzetközi atomválság megoldásáról szóló hatoldalú tárgyalások keretében – jelentette be Vu Ta-vej (Wu Dawei), a kínai küldöttség vezetője a delegációk plenáris ülése után.
Az aláírt egyezség értelmében Észak-Korea vállalta, hogy 60 napon belül elkezdi felszámolni atomfegyver-arzenálját, ennek keretében elkezdi bezárni jongbjoni atomerőművét, és lehetővé teszi nemzetközi szakembereknek, hogy ezt a helyszínen ellenőrizzék. Ha ezek teljesülnek, cserébe kap 50 ezer tonna fűtőolajat vagy ennek megfelelő értékű más gazdasági segélyt, és a hat ország külügyminiszteri találkozót tart. A korábban megígért egymillió tonna fűtőolaj fennmaradó nagy részét, 950 ezer tonnát abban az esetben kapja meg Phenjan, ha már teljesen üzemen kívül helyezte a fővárostól száz kilométerrel északra található erőművet.
Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország a megállapodás szerint egyenlő arányban viseli a segélynyújtás terheit. Egy név nélkül nyilatkozó dél-koreai illetékes szerint Phenjan azonnal megkapja a segélyt, amint teljesíti vállalásait, függetlenül az időtényezőtől.
Ígéretek, kötelezettségek
Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy tárgyalásokat kezd Phenjannal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, két hónapon belül törli Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, és feloldja a Phenjannal szembeni kereskedelmi szankciókat – közölte az illetékes.
Õk hatan: Szaszae Kenicsiro japán, Csun Jung Vu dél-koreai, Kim Kje Gvan észak-koreai, Vu Ta-vej (Wu Dawei) kínai, Christopher Hill amerikai és Alekszandr Loszjukov orosz fõtárgyaló (MTI/EPA)
A megállapodás felszólítja résztvevőit, hogy 30 napon belül hozzanak létre öt munkacsoportot az északkelet-ázsiai békét és stabilitást veszélyeztető ügyek megvitatására. A dél-koreai illetékes szerint a hazája által vezetendő egyik munkacsoport a térség energetikai együttműködéséről, egy Oroszország által vezetendő csoport pedig a térség tartós békéjének megteremtéséről fog tanácskozni. Két munkacsoport feladata az észak-koreai-amerikai, illetve az észak-koreai-japán kétoldalú kapcsolatok rendezése lesz. Megalakítanak egy nemzetközi fórumot is a két Korea közötti fegyverszüneti megállapodást felváltani hivatott tartósabb békemegállapodásról.
A hatoldalú tárgyalások következő fordulóját március 19-ére tűzték ki Pekingbe – közölte a kínai küldöttség vezetője.
Hosszú folyamat. Vége?
Bő három évi tárgyalásoknak és meddő huzavonának ez az első konkrét eredménye a hatoldalú tárgyalásokon. A küldöttségek hat napon át tárgyaltak, az utolsó munkanap 16 óráig tartott. Észak-Korea 2005. szeptemberében már elvben beleegyezett abba, hogy energiasegélyért és biztonsági garanciákért cserébe felszámolja atomprogramját, de a megvalósítás részleteiben nem sikerült megállapodni, sőt azóta nőtt a Phenjan okozta feszültség, mert tavaly októberben kísérleti atomrobbantást hajtott végre.
Christopher Hill amerikai külügyi államtitkár-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője azt mondta még a megállapodást megelőző keddi nyilatkozatában, hogy “legjobb tudomása szerint” kormánya is támogatja a kialkudott egyezséget. Nem hivatalos értesülések szerint későbbi tárgyalások tárgyává tette a hat ország, mi történjék azokkal az atomfegyverekkel, amelyeket feltételezések szerint máris birtokol a kelet-ázsiai sztálinista állam.
Aszo Taro japán külügyminiszter a pekingi bejelentés után megerősítette Tokióban azt, amit Abe Sindzo miniszterelnök még a plenáris tárgyalás kezdete előtt mondott a parlamentben, hogy Japán nem szándékozik energetikai és egyéb segítséget nyújtani Észak-Koreának addig, amíg az nem rendezi az észak-koreai titkosszolgálatok által elrabolt japán állampolgárok ügyét. Aszo mindazonáltal elismerte, hogy jelentős eredmények születtek a kínai fővárosban, és Japán kész együttműködni ezek szellemében.
Sztálini örökség
Észak-Korea jongbjoni nukleáris komplexuma, amelynek bezárását Phenjan vállalta kedden a hatoldalú tárgyalások eredményeként létrejött megállapodásban, a sztálinista kelet-ázsiai állam atomprogramjának gerince.
A létesítményegyüttes száz kilométernyire található a fővárostól, Phenjantól. Ebben a komplexumban van az észak-koreai nukleáris létesítmények többsége: egy öt megawattos kutatóreaktor, egy félkész 50 megawattos reaktor, egy plutóniumfeldolgozó központ és egy elhasznált nukleáris fűtőelemeket feldolgozó központ. Phenjan 2003-as hivatalos bejelentése szerint addig az évig 8 ezer nukleáris fűtőelem újrafeldolgozását végezték el a jongbjoni komplexumban.
Csekély, öt megawattos teljesítményével az egyetlen működő jongbjoni reaktor a meglévő hő- és vízerőművekkel együtt sem képes rendesen ellátni villamos energiával az országot, gyakori áramkimaradások tépázzák a kelet-ázsiai állam vérszegény gazdaságát. Sőt vannak olyan feltevések is, amelyek szerint ez a reaktor – a phenjani állításokkal ellentétben – tulajdonképpen sohasem termelt áramot, kizárólag katonai célra, plutónium előállítására használják. 1987-es üzembe helyezése óta mintegy hat-nyolc atombombához elegendő plutóniumot állíthatott elő – vélik dél-koreai és amerikai szakértők.
Egy 1994-es megállapodás jegyében felfüggesztették egy időre a jongbjoni reaktor működését, de a kommunista rendszer 2002 végén újra üzembe helyezte, miután az Egyesült Államok azzal vádolta, hogy titokban felújította nukleáris programját. Phenjan a múlt év októberében hajtotta végre első kísérleti atomrobbantását.
