Vlagyimir Putyin elnök egy müncheni biztonságpolitikai fórumon emlékeztetett, hogy a közepes és rövidebb (500-5500 kilométer közötti) hatótávolságú (hagyományos és nukleáris) rakéták és manőverező robotrepülőgépek felszámolásáról 1987-ben aláírt szovjet-amerikai INF-szerződés “nem öltött egyetemes jelleget”, vagyis nem terjesztették ki más államokra.
A hétvégi fórumon Putyin, majd védelmi minisztere, Szergej Ivanov rámutatott, hogy ilyen rakétákkal egy sor, Oroszországhoz közel fekvő ország, így Észak-Korea, Dél-Korea, India, Pakisztán, Kína, Irán és Izrael is rendelkezik, továbbá számos más állam fejleszt ki ilyen rendszereket és készül a hadrendbe állításukra.
Csak az Egyesült Államokat és Oroszországot terheli az a kötelezettség, hogy ne hozzon létre ilyen fegyvereket – állapította meg Putyin, rámutatva, hogy ebben a helyzetben Oroszországnak gondolkodnia kell biztonságának szavatolásán.
“Ez nem maradhat így örökre” – fejezte ki aggodalmát Ivanov, aki az Interfax szerint “hidegháborús maradványnak” bélyegezte (az annak idején éppen ellenkező előjellel méltatott) INF-szerződést.
Oroszországnak nagyobb szüksége lenne ezekre a rakétákra, mint az Egyesült Államoknak, amely Kanadával, illetve Mexikóval és Közép-Amerikával szomszédos – ismerték el szakértők, rámutatva: Oroszország (amely felújított kísérletei ellenére sem reménykedhet hadászati nukleáris paritás elérésében az Egyesült Államokkal) viszonylag könnyen és olcsón újragyárthatná régi közbülső hatótávolságú rakétáit, amelyek közvetlenül fenyegetnék Európát is.
Ezzel Oroszország éket verhetne az Egyesült Államok és az európaiak közé – vélték nyugati elemzők, hozzátéve: bár egy korlátozott amerikai rakétavédelmi rendszer nem jelent valós fenyegetést Oroszország számára (hiszen alkalmatlan az északi sark fölött átszálló esetleges orosz rakétazuhatag elfogására), elemeinek lengyelországi és csehországi telepítése megérlelheti Moszkvában az elhatározást az INF-szerződésből való kilépésre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
